A mostani zűrzavaros időszakban kellő éberségre és óvatosságra van szükség, a lakosság biztonsága pedig olyan legitim szükséglet, amiről a belga kormánynak kötelessége gondoskodni.
Ám ugyanilyen fontos, hogy az intézkedések ne korlátozzák aránytalanul az állampolgárok szabadságjogait, ne húzzák ki a talajt a jogállamiságot biztosító alapvető jogok és elvek alól.
Márpedig a belga parlament által elfogadott intézkedések nem valósítják meg ezt a törékeny egyensúlyt. Nézzük meg egyenként a képviselők által támogatott három intézkedést.
Bővült a terrorcselekménynek minősülő tettek jegyzéke
A Parlament a korábbinál több cselekményt tett büntethetővé, például azt, ha valaki terrorcselekményekben való részvétel szándékával lép be az országba vagy hagyja el annak területét. Ez a húzás inkább politikai célzatú, semmint a biztonságot fokozó kriminálpolitikai lépés.
Ahogy az Államtanács is megjegyezte a véleményében, e cselekmények büntethetővé tétele nem képvisel hozzáadott értéket a terrorizmus elleni küzdelemben, hiszen a szóban forgó magatartásformák egyéb terrorcselekmények alapján is megragadhatók (csoporttagság, toborzási kísérlet, provokáció stb.).
Szélesebb körben alkalmazzák az állampolgárság megvonását
Valószínűleg ez a lehető legrosszabb módja a probléma kezelésének, mégpedig két okból. Egyrészt azzal a veszéllyel jár, hogy a belga állampolgárság ezen túl kétféle formát ölt majd: lesznek azok, akiktől nem lehet megvonni az állampolgárságukat meg azok, akik bármikor elveszíthetik azt.
Az intézkedés ellentmond a kormány által meghirdetett "együttélési" programnak. Kettéosztja a társadalmat, a származásuk alapján egyenlőtlen bánásmódban részesíti az állampolgárokat, és másodrendű állampolgárokká degradálja az "új belgákat".
Az intézkedés meghiúsítja az új belgáknak illetve a külföldiek vagy az országban csak nem régóta élők már Belgiumban született gyermekeinek társadalmi befogadását, ennélfogva kimondottan kirekesztő jellegű, haszontalan és már csak azért is tisztességtelen, mert gyakorlatilag senki olyat nem érint, aki harcolni ment a Közel-Keletre.
A másik ok, amivel kapcsolatban az LDH mélységesen egyetért a terrorizmus-ellenes küzdelemre szakosodott bírákkal, az, hogy az állampolgárság megvonása egyáltalán nem segíti a terrorizmus elleni küzdelmet. Lehet, hogy hazatérésre kényszerít majd olyan embereket, akiket még bizton integrálni lehetne a belga társadalomba, azonban egész biztosan nem akadályozza meg a terrorcselekményeket elkövetni szándékozókat abban, hogy visszatérjenek az országba.
Ez utóbbiakat, akik valóban veszélyt jelentenek az állampolgárok biztonságára nézve, könnyen szem elől tévesztik majd, nehezebb lesz megfigyelni és lehallgatni őket. Ebből is látszik, hogy a belga kormányt inkább érdekli a hatékony kommunikáció, mint a terrorizmus elleni küzdelem.
Bevonhatnak személyazonossági okmányokat
A Belga Emberi Jogi Liga (LDH) fontosnak tartja, hogy az intézkedések tartsák tiszteletben az egyének jogait és az eljárási szabályokat. Más szóval, miközben a kormány lehetővé teszi, hogy az OCAM (a fenyegetettség felmérését koordináló testület, amelyik megállapítja, mikor legyen terrortámadás miatti fokozott készültség az országban) indoklással ellátott véleménye alapján ilyen eszközökhöz folyamodjon a biztonságügyi tárca vezetője illetve a belügyminiszter, az LDH szerint minden esetben egy független és pártatlan bíró által gyakorolt előzetes ellenőrzést kell beiktatni, majd pedig a fellebbezés jogát is biztosító utólagos ellenőrzésre van szükség, amely során megállapítható, hogy helytálló volt-e a döntés.
A bírósági eljárásnak figyelembe kell vennie az érintett állampolgár szűkebb és tágabb jellemzőit. Ebből a szempontból a Parlament által elfogadott szöveg hiányosnak mondható, hiszen nem tartalmaz semmilyen bírósági eljárásra vonatkozó utalást.
A zűrzavaros időszak nem adhat felhatalmazást az általános jogtól ("common law") való további, külön nem indokolt eltérésekre. Ideje, hogy a Parlament végre felülvizsgálja az ország terrorizmusellenes törvényeit.