"Nácik, kifelé Brnóból!" skandálta az Ifjúmunkások nacionalista szervezetének menetét kísérő majd' kétezer tüntető Csehország második legnagyobb városában, Brnóban.
A tüntetők többször is megpróbálták elzárni a felvonulók útját, mire a rendőrség könnygázzal és gumilövedékekkel válaszolt.
Az előre bejelentett eseményt hivatalosan engedélyezték, emiatt a felvonulást akadályozni próbálók követtek el szabálysértést.
Neonáci kapcsolatok
A blokád szervezői szerint az Ifjúmunkások egyértelműen kapcsolatban állnak neonáci körökkel. A szélsőségesek ellen tüntetők zászlókkal és transzparensekkel érkeztek,melyeken antifasiszta szlogenek voltak olvashatók, vagy Gandhinak, a passzív ellenállás hirdetőjének arcképe díszelgett rajtuk.
Az Ifjúmunkások és a Társadalmi Igazság a munkásoknak Párt körülbelül 200 radikális követője először Brno főterén gyülekezett. A Társadalmi Igazság a munkásoknak Párt elnöke, aki az esemény elején beszédet is tartott, úgy gondolja, hogy Európának meg kell magát védenie a bevándorlókkal szemben.
Az Európába áradó menekülthordákról beszélt, akik állítólag felgyújtják az üzleteket és fenyegetik a helyi lakosokat. Meg kell erősíteni, hadihajókkal kell őrizni Európa földközi-tengeri határát, és valamennyi letartóztatott menekültet vissza kell küldeni a saját származási országába, közölte.
57 letartóztatás
Az ellentüntetőknek eleinte sikerült elzárniuk a menet útvonalát, úgyhogy összecsapásra lehetett számítani a két csoportosulás között. A rendőrség rohamcsapatokat és fegyveres osztagokat vetett be, még egy helikopter is körözött a fejük fölött, így hamar sikerült különválasztani a két tábort.
A tüntetés során 57 letartóztatásra került sor. A blokád támogatói könnygáztól szenvedtek és többen is megsérültek. A rendőri beavatkozás nyomán az Ifjúmunkásoknak sikerült visszaterelődniük az előre kijelölt útvonalukra.
Noha hivatalosan engedélyezték a szélsőségesek felvonulását, több brnói politikai vezető is hevesen ellenezte a megmozdulást, némelyikük a blokád támogatói között jelen volt az eseményen.
"A második világháború végének 70 éves évfordulója alkalmából tartott megemlékezések idején nyílt provokáció Hitler harmincas évekbeli hatalomra kerülését ünneplő megmozdulásokat szervezni," véli az egyik polgármester helyettes.
A blokád szervezői szerint passzív ellenállásukkal az ellen is kiálltak, hogy egyes csoportok megpróbálják a demokrácia keretein belülre pozicionálni magukat, megtagadva ugyanakkor fontos demokratikus alapértékeket.
A polgári engedetlenség, ami miatt a jog szerint elmarasztalhatják a blokádot támogató tüntetőket, szabálysértésnek minősül, miközben a szabadelvű állampolgári hozzáállás kifejeződése is egyben. A kérdés tehát: joga van-e vajon egy demokratikus állam rendőrségének ahhoz, hogy elnyomó eszközöket vessen be a passzív polgári engedetlenség megtörésére?