A lengyel országgyűlés most tárgyalja azt a törvénymódosítási indítványt, amelyik büntethetővé tenné azt, ha valaki a lengyel nemzetet hibáztatja a nácik által elkövetett bűnökért, és amely alapján civileket is felelősségre lehet majd vonni, ha nem veszik tekintetbe a Lengyel Köztársaság jó hírnevét.

A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) a tervezetet véleményezve arra figyelmeztetett, hogy az ésszerűtlenül korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát.

A HFHR szerint a mostani formájában a törvény elriaszthatja a nyilvánosságot a lengyel történelem bizonyos kérdéseinek megvitatásától, hiszen büntetőjogi szankciókat helyez kilátásba.

“Azáltal, hogy aránytalanul súlyos büntetésekkel, például három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget a törvény abban az esetben, ha valaki szándékosan azt állítja, hogy a lengyel nemzetnek felelőssége van a náci bűnök vagy más, a nemzetközi törvényekbe ütköző bűncselekmények elkövetésében, "befagyaszthatja" a történelem szabad megvitatását.

Különösen aggodalomra ad okot, hogy a törvény szándéktalan elkövetés esetén is lehetővé teszi a büntetőjogi felelősségre vonást (ilyen esetben bírsággal vagy közösségi szolgálattal büntetnének).

Az egyedi kivételtétel nem elegendő

A törvénymódosításban nem szerepelnek olyan rendelkezések, amelyekkel megelőzhető volna a fenti szabályok túlzottan széles körű alkalmazása. A HFHR megjegyzi, hogy a módosítási tervezet olyan kivételtételt tartalmaz - arra vonatkozóan, ha tudományos vagy művészeti tevékenység vezet a törvény megsértéséhez - amelyikbe nem tartozik bele a történelmi tárgyú viták napjainkban általánosan használt fórumai, így a nyomtatott és az elektronikus sajtó.

"Önmagában pozitív fejlemény, hogy bekerült ez a kivétel a törvény szövegébe, mivel ez is erősíti a véleményszabadságot. Csakhogy attól tartunk, ennyi nem lesz elég. Vegyük például azt az esetet, amikor egy tudományos folyóirat közli egy történész tanulmányát arról, hogyan működtek közre lengyel emberek a náci bűnök elkövetésében. Egy ilyen írás szerzője elvileg nem követ el bűncselekményt. Ugyanakkor, ha egy napilapban jelenik meg egy újságíró cikke ugyanilyen témában, akkor olyankor is büntethető, ha nem szándékosan követte el a bűncselekményt," magyarázza Głowacka.

A törvény megalkotói a tervezethez csatolt indoklásban azt írják, hogy a módosítással elsősorban az olyan kifejezésekkel szemben kívántak fellépni, mint hogy "lengyel koncentrációs táborok" vagy "lengyel haláltáborok", ám az új törvény ennél sokkal több mindenre kiterjed.

Szájkosarat az őrkutyákra

Az új jogszabály a polgári törvénykönyvnek a Lengyel Köztársaság jó hírnevének megsértése esetén alkalmazandó jogorvoslati lehetőségeit vezetné be a jelenlegi kormánnyal és a köztisztviselőkkel szembeni bírálatok visszaszorítására.

"Félő, hogy ezekkel a rendelkezésekkel a jogvédő szervezetek tevékenységét is megpróbálják majd megakadályozni, hogy ne foglalkozzanak a hatóságok által például a médiával vagy a civil szervezetekkel szemben elkövetett jogsértésekkel," figyelmeztet a HFHR a törvénytervezetről írt véleményében.

Hasonló jogszabályokat vezettek be például Törökországban és Olaszországban, amelyeket folyamatosan bírálnak a nemzetközi emberi jogi szervezetek. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága is aggodalmát fejezte ki a lengyel törvénymódosítás bevezetésével kapcsolatban rögtön azután, hogy a lengyel kormány bejelentette a szándékát.

A hasonló törvényekkel rendelkező külföldi országok, különösen Törökország példája azt mutatja, hogyan az ilyen jogszabályokat arra használják a hatóságok, hogy írókat, újságírókat, szerkesztőket és a nyilvános vita egyéb szereplőit vonják eljárás alá, ha a kijelentéseik nincsenek az uralmon lévő kormány ínyére.