Tech & Rights

Lengyelország nem egyeztet a Velencei Bizottsággal az új médiatörvény ügyében

Súlyos kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új törvény eleget tesz-e a közmédia függetlenségével és pluralizmusával kapcsolatos nemzetközi elvárásoknak.

by Polish Helsinki Foundation for Human Rights
"A Bizottságnak nem szükséges foglalkoznia a médiatörvénnyel," írta válaszul a külügyminiszterhelyettes egy olyan beadványra fel, amelyben a Velencei Bizottság véleményét kérték az új törvényről.

Vitatott törvény

A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) beadványában hangsúlyozta, rendkívül fontos volna, hogy az Európa Tanács tanácsadó szervezeteként működő Velencei Bizottság véleményt nyilvánítson az ügyben, ugyanis a törvény súlyos kételyeket támaszt a közmédia függetlenségére és pluralizmusára vonatkozó nemzetközi elvárásoknak történő megfeleléssel kapcsolatban.

A törvény ráadásul átmeneti, vagyis a lengyel médiareformnak csupán az első lépését jelenti. A folyamat végkimenetele egy teljesen új nemzeti médiarendszer kialakítása lesz.

"A törvény bevezetése olyan változásokat eredményez, amelyek tovább csökkenthetik a közmédia függetlenségét," áll a HFHR nyilatkozatában, amely kiemelten foglalkozik azzal a problémával, hogy a közmédia vezetőségének kinevezésére vonatkozó új szabályozás a pénzügyminiszter jogkörébe utalja ezt a feladatot..

A nyilatkozat olyan ügyeket is érint, mint a vezetés kinevezési idejének eltörlése, a Nemzeti Hírközlési Tanács (KRRiT) szerepének korlátozása, ami veszélyezteti a pluralizmust, vagy, hogy a törvény a meghirdetése napján nyomban érvénybe is lép.

'A fenntartásaik érvényüket vesztik'

Aleksander Stępkowski miniszterhelyettes eképp válaszolt a HFHR beadványára: "A hamarosan életbe lépő médiatörvény által hozott változások tükrében érvényét veszti az Alapítványnak a pluralizmus hiányával kapcsolatos fenntartása."

A miniszterhelyettes megmagyarázta, hogy mind a közmédiumok vezetőinek kinevezésével, mind a KRRiT-nek a pluralizmus megőrzésében betöltött szerepével kapcsolatos szabályozás átmeneti jellegű, 2016. július 30-ával megszűnik.

"Bőven, mielőtt az Országgyűlés elé került volna a törvényjavaslat, már közzé tettük, milyen változásokra lehet számítani a közmédiában. Ezért nem helytálló az az állítás, miszerint az új törvény által érintett közintézményeknek ne lett volna idejük felkészülni a változásokra," közölte Stępkowski miniszter.

A miniszterhelyettesi válaszban továbbá az ál, hogy az új jogszabályok végrehajtása és a Nemzeti Média Igazgatóság felállítása, mely testület a közmédia vezetőinek kinevezéséről is gondoskodni hivatott, nem befolyásolja majd a KRRiT felügyeleti funkcióját és nem sérti annak alkotmányos jogkörét a rádiós és televíziós hírközléssel kapcsolatos közérdek megóvásával kapcsolatban.

A miniszterhelyettes megemlítette azt is, hogy a Lengyel Újságíró Szövetség (SDP) Különleges Kongresszusának előző ülésén elhangzott, hogy gyökeresen meg kell változtatni a közmédia szabályozását, "márpedig az újságírók szervezetének lesújtó kritikája fényében azonnal cselekedni kellett".