Az ügy az Igazságügyi Minisztérium weboldalán 2016 októberében megjelent hivatalos közleménnyel kapcsolatos, melynek címe "Állásfoglalás Justyna Koska-Janusz bíró külföldi megbízatásának rövidítése ügyében".
'Elképesztő mértékben alkalmatlan'
A közlemény szerint a bíró "elképesztő mértékben alkalmatlannak bizonyult, egyáltalán nem volt képes levezetni egy egyszerű, ám a nyilvánosságban széleskörűen tárgyalt ügyet".
Ezután leszögezte, mennyire fontos, hogy a "területi törvényszékeken működő bírák talpraesettek, tapasztaltak és szakmailag magas színvonalúak legyenek", amivel azt sugallta, hogy a nevezett bíró bíró nem felel meg egyik elvárásnak sem.
Koska-Janusz ezután jó hírneve védelmében, bocsánatkérést és kártérítést kérve tett feljelentést.
Politikai nyomás
A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) megítélése szerint a jogilag elfogadható bírálat határait feszegető ügy, amely egy végrehajtó szerv által egy bíróval szemben megfogalmazott kritikára vonatkozik, igen nagy jelentőséggel bír a bírói függetlenség alkotmányos elvének tiszteletben tartása szempontjából.
Kormányzati tisztviselők kijelentései, különösen, ha azok közigazgatási intézkedések végrehajtásával (így például egy bíró kiküldetésének visszavonásával) kapcsolatosak, az igazságügy képviselőire nehezedő politikai nyomásgyakorlásnak minősülhet.
A HFHR amicus curiae véleményt nyújt be az ügyben.
"Az alapítvány jogilag elemezte az igazságügyi miniszter szóban forgó intézkedését, illetve a szólásszabadságának korlátait az igazságügyi és bírói függetlenségre vonatkozó alkotmányos és nemzetközi szabályok alapján", közölte Adam Ploszka, a HFHR jogásza.
"Véleményünk szerint az Igazságügyi Minisztérium nem a szólás szabadságát gyakorolta, amikor ezt a közleményt megjelentette a weboldalán. A szólásszabadság ugyanis, akár a többi alkotmányos, illetve nemzetközi törvényekben elismert emberi jog és szabadságjog, kizárólag magánszemélyeket illet meg. A közhatóságok működése a jogszerűség alapján vizsgálandó, eszerint pedig kizárólag a törvény által kifejezetten jóváhagyott cselekedetek engedhetők meg", magyarázta Marcin Szwed, a HFHR jogászi csapatának másik tagja.
Az első meghallgatás félbeszakadt, amikor az igazságügyi miniszter jogi képviselője összeférhetetlenségi indítványt nyújtott be a Varsói Területi Bíróság összes (több mint 280) bírájával szemben. Az ügyvéd ugyanakkor a törvényszék javaslatára kijelentette, ügyfele kész rá, hogy megegyezéssel lezárják az ügyet.