Tech & Rights

#MeAndMyRights: Információs túltengés - Miért nem használ terrorizmus ellen a tömeges megfigyelés

A tömeges megfigyelés hasznavehetetlen módszer, a rengeteg adat ugyanis annyira leterheli a titkosszolgálatokat, hogy az elemzők képtelenek kihámozni a lényeget.

by Israel Butler

Emlékszünk még Christopher Nolan 2008-as A sötét lovag című filmjére, amelyikben Christian Bale játszotta a Batmant? A vége felé volt egy jelenet, amikor Batman mindenáron meg akarja találni a Jokert (Heath Ledger alakítása), aki éppen terrorista támadásra készül Gotham City ellen. Batman a városban mindenki telefonját lehallgatja, hogy így cserkéssze be a Jokert. Van egy készüléke, amelyik felismeri Joker hangját. Ha Joker a városban bármelyik telefontól hallótávolságnyira megszólal, a készülék megmutatja, hol tartózkodik. Batman rá is talál Jokerra, és együtt is maradnak egészen addig, amíg Batman... el nem menekül? (A mai napig nem igazán értem, miért kellett Batmannek magára vállalnia Harvey Dent meggyilkolását.)

#MeAndMyRights sorozatunk előző cikkeit is olvasd el!

A filmbeli módszer igazán hatékonynak tűnik, olyannak, amelyik a terroristák elleni tömeges megfigyelésre is alkalmas. Annyi csak a baj vele, hogy a képzelet szüleménye. A valóságban nem így működnek a titkosszolgálatok. Csak a számukra mindaddig ismeretlen esetleges terroristákkal és terrorista összeesküvésekkel szemben vetik be a tömeges megfigyelést. Szóval, amikor nem igazán tudják, kit keressenek. Ha már ismernék a gyanúsítottat, akkor egyszerűen célzott megfigyelést alkalmaznának velük szemben és lehallgatnák a telefonjukat vagy elolvasnák az emailjeiket.

A tömeges megfigyelés mikéntjét a következőképpen lehet összefoglalni. A titkosszolgálatok először is temérdek információt gyűjtenek össze illetve ellenőriznek. Akár emailek millióit, amelyet pár hét leforgása alatt küldtek valamelyik országból. Ezután megszűrik az adatokat, hogy az óriási halmazt leszűkítsék a számukra fontos információkra. Lehet például, hogy csak azokat az emaileket tartják meg, amelyekben szerepel egy konkrét kifejezés, vagy amelyeket hotmailes címről vagy egy bizonyos városból küldtek. Az így kiválogatott üzeneteket azután átvizsgálják az elemzők. Azonban még a szűrés után is annyi információ marad, hogy a többségükre általában rá se tudnak nézni. A hatóságoknak ráadásul meg kell bizonyosodniuk róla, hogy akik végül gyanúsítottként jönnek számításba, azoknak tényleg közük van terrorista csoportokhoz. Az Egyesült Államokban például rossz nyomon elindulva rengeteg ártatlannak bizonyult embert hallgattak ki az FBI nyomozói. Mi más ez, mint az erőforrások elpocsékolása, amelyeket hagyományos, ennél hatékonyabb nyomozási módszerekre is lehetne fordítani.

Tengernyi információ

Akkor mire jó a tömeges megfigyelés? A tereroristák felderítésére vagy a terrorista támadások megakadályozására mindenesetre sosem volt alkalmas. Legalább is erre jutott két vizsgálat, amelyek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség azon állításának jártak utána, miszerint a tömeges megfigyelés kulcsfontosságú szerepet játszott az ország terrorizmusellenes küzdelmében. Az egyik tanulmányt maga az USA Kongresszusa készítette bizalmas jellegű dokumentumok birtokában és a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek dolgozókkal készült interjúk alapján.

De miért annyira hasznavehetetlen eszköz a tömeges megfigyelés a terroristák felderítésében? Leginkább, mert túl sok információt termel. A biztonsági szolgálatok még a keresési feltételek alapján végzett szűrés után is egyszerűen belefulladnak a tengernyi adatba. Annyi információval van dolguk, hogy képtelenek eldönteni, melyik fontos és melyik nem, ki az aki tényleg gyanús, és ki az, aki ártatlan. Térjünk vissza egy pillanatra a Batman példához, hogy érzékletesebbé váljék, miért nem működik a tömeges megfigyelés. Képzeljük el, hogy a titkosszolgálatok olyasfajta csodaeszközt fejlesztenek ki a terroristák felkutatására, mint amilyen a Batmanben szerepel. Mondjuk, megvan nekik az országban lévő összes terrorista hangja, a csodaeszközük pedig bonyolult algoritmusok révén 90%-os pontossággal meg tudja állapítani, hogy a telefonban hallható személy azonos-e valamelyik terroristával. Tegyük fel, hogy összesen 3000 terrorista tartózkodik az országban. Az eszköz tehát megtalál közülük 2700-et. Ez azért nem rossz eredmény, ugye?

#MeAndMyRights sorozatunk előző cikkeit is olvasd el!

A pontosság sem utolsó

A titkosszolgálatoknak gondot okoz, ha a rendszer 90%-os pontosságú, mert az azt jelenti, hogy 10%-ban viszont pontatlan. Vagyis tízből egyszer, amikor ártatlan személy beszél a vonal túlvégén, az illetőt tévesen terroristaként fogják azonosítani. 30 millió telefonhasználó esetében ez 3 milliót jelent. És semmi sem különbözteti majd meg ezt az ártatlan 3 milliót a 2700 alappal gyanúsítottól. Három millió személyt kell majd további vizsgálatok alá vetni, hogy kiderüljön, melyik közülük a 2700 terrorista. Ne felejtsük, hogy terroristák felderítéséhez használt vizsgálatok esetén irreálisan magasnak számít a 90%-os pontosság. Csak amiatt választottunk ezt az értéket, hogy jelezzük: egy mégoly pontosnak látszó vizsgálati módszer is egy rakás használhatatlan eredménnyel jár. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a terroristák a magatartásukkal igyekeznek elkerülni a lebukást, a biztonsági szolgálatok által alkalmazott felderítési módszerek feltehetően ennél sokkal nagyobb hibaszázalékkal dolgoznak. Például, a képzeletbeli példánknál maradva, egy valamennyire is fifikás terrorista nyilván eltorzított hangon beszélne egy hangmodulátor segítségével.

Az A sötét lovag végén Batman kütyügyártója, (a Morgan Freeman alakította) Lucius Fox tönkreteszi a tömeges megfigyelésre való készüléket. Meggyőzi róla Batmant, hogy etikátlan a használata, mivel annyira betolakodik ártatlan emberek magánszférájába, azon kívül veszélyes is, mert óriási hatalmat ad a használójának a kezébe. Én ugyan nagyon bírom Christopher Nolant, mégsem gondolom, hogy ezzel eléggé megindokolta volna, miért rémes dolog a tömeges megfigyelés. De senki se aggódjon, a következő hetekben elmagyarázzuk, miért jelent akkora veszélyt a tömeges megfigyelés a demokráciáinkra nézve.

Ha alaposabban meg akarod érteni ezeket a kérdéseket, vagy szeretnél utánanézni, milyen tényekre és kutatásokra támaszkodtunk a cikkben, itt a teljes jelentésünket elolvashatod arról, hogyan értelmezhető a 'Biztonság az emberi jogokon keresztül'.

#MeAndMyRights