Tech & Rights

#MeAndMyRights: ‘Alapjogok' vagy 'emberi jogok'?

Mi a különbség a kétféle szóhasználat között? #MeAndMyRight sorozatunk második részében többek között erre a kérdésre adjuk meg a választ.

by Israel Butler

Nincsen különbség. Az utóbbi párszáz évben sokfajta kifejezéssel illették azt, amit manapság általában 'emberi jogoknak' nevezünk. Ilyen az 'ember jogai', a 'polgári szabadságjogok' vagy az 'alapvető szabadságjogok'.

Két elmélet született arról, az EU miért az 'alapjogok' kifejezést választotta az 'emberi jogok' helyett.

Az egyik, hogy az EU számára kézenfekvőbb volt az 'alapjogok', mint az 'emberi jogok' szóhasználat, hiszen számos EU-s tagállam alkotmánya így fogalmaz. A másik, hogy az EU kissé nárcisztikus, úgy képzeli, túl nagy szívességet tenne a nemzetközi emberi jogi jogszabályozásnak, és inkább azt szeretné, ha a nyilvánosság számára olybá tűnne, az 'alapjogok' megteremtésével valami nagyszerűt cselekedett az európai emberekkel. Igazán szép tőled, kedves EU!

Mit takar a név?

Az EU emberi jogi intézményrendszerében tevékenykedők általában az 'alapjogok' kifejezést használják. Ha megkérdik tőlük, mik ezek, azt válaszolják, hogy az 'alapjogok' az EU törvényei által védett emberi jogok.

A jog nyelvén az Alapjogi Chartában foglalt jogok (hamarosan erről még bővebben!) jelentése ugyanaz, mint az Emberi Jogok Európai Egyezményében vagy az ENSZ emberi jogi szerződéseiben szereplő jogoké.

Amikor például az EU Bíróságának meg kell határoznia, mit jelent az EU-s Chartában az igazságos tárgyaláshoz való jog, többnyire egyszerűen megnézi, mit mondott erről az Emberi Jogok Európai Bírósága, és szépen kimásolja a megfelelő szövegrészeket.

Az emberi jogok 'egyetemesek'

Az Alapjogi Charta nem igazán teremt új jogokat, nem vezet be mást a többi nemzetközi emberi jogi szerződésekben foglaltakhoz képest. És ez így is van rendjén. Az emberi jogok ugyanis 'egyetemesek' - ami annyit tesz, hogy pusztán annál fogva illetnek meg valakit, hogy az illető emberi lény. Bár olykor előfordulnak halvány értelmezési különbségek, az emberi jogok lényege nem változik országról országra, kultúráról kultúrára.

Egyesek szerint az Alapjogi Charta az emberi jogok legkorszerűbb és legbővebb okmánya.

Ez nem teljesen igaz. A Chartában tényleg szerepelnek olyan jogok is - például az adatvédelmi jog - amelyeket nem említenek meg külön az egyéb szerződések. Ám a benne foglalt jogok java részét már korábban is elismerte a nemzetközi jog. Az adatvédelmet például a magánélet védelméhez sorolták. Amikor az EU-s tagállamok megegyeztek abban, mely jogokat tartalmazza az Alapjogi Charta, többnyire csak átmásolták az Emberi Jogok Európai Egyezményében és az ENSZ különböző emberi jogi egyezményeiben felsorolt jogokat - amelyekhez a szóban forgó országok mindegyike már évekkel korábban külön-külön csatlakozott.

#MeAndMyRights