Az ENSZ fogyatékkal élők jogaival foglalkozó bizottsága lezárta a fogyatékkal élők jogairól szóló egyezmény litvániai végrehajtásának vizsgálatát, mégpedig sajnos csupa negatív eredménnyel: az utóbbi időben alig vagy egyáltalán nem történt javulás.
Az ENSZ fogyatékkal élők jogaival foglalkozó Bizottsága arra kéri Litvániát, szüntesse meg a fogyatékkal élők számára sérelmes sóhasználat alkalmazását a hivatalos dokumentumokban - némelyik kifejezés, mint például a "rendetlenség" vagy a "süketnéma" még a bizottságnak leadott jelentésben is előjött.
Ezen felül felszólították Litvániát, vizsgálja felül a fogyatékosság mibenlétének meghatározását, mivel az egyelőre nem felel meg az egyezményben szereplő definíciónak.
Perspektívaváltás
Jūratė Guzevičiūtė, az Emberi Jogokat Figyelő Intézet jogi igazgatója szerint Litvániában az Egyezmény végrehajtásának legfőbb akadálya az, hogy hogyan viszonyulnak az országban a fogyatékossághoz és a fogyatékkal élőkhöz.
"A fogyatékosságot és a fogyatékkal élőket a mai napig orvosi szemszögből nézik, és magukat a fogyatékkal élőket és a különféle fogyatékosságokat tekintik problémának. Az Egyezmény ehelyett a megközelítés helyett társadalmi szintre emeli a problémát - más szóval a fogyatékosságokat társadalmi konstrukció gyanánt, az egyén társadalmi vagy fizikai körülményeinek korlátozottságaként fogják fel.
Guzevičiūtė úgy látja a kérdést, hogy "nem magukkal a fogyatékkal élőkkel vagy az állapotukkal van probléma, hanem azzal a barátságtalan környezettel, amelyet nem igazítottak a szükségleteikhez, és ezért rengetegféle akadályt jelent. Ha egy kerekesszékes személy nem jut be egy épületbe, akkor az akadálymentesítés hiánya a gond, nem pedig a személlyel van baj. Ezt Litvániában még mindig nem nagyon értik."
Jogsértések
A jelentésben erősen sürgetik, hogy Litvánia hagyjon fel a kényszergyógykezeléssel és az érintettnek a beleegyezése nélkül történő ápolásával. A Bizottságot továbbá aggasztják a zárt intézményekben, így például a szociális gondozó intézményekben és pszichiátriai osztályokon történő jogsértések.
Az ajánlások közt szerepel, hogy az állam foganatosítson olyan intézkedéseket, amelyek révén megszüntethető a zárt intézmények lakói ellen elkövetett erőszak, és jogsértés esetén biztosítják a számukra a panasztételi lehetőséget.
Az ellátás kihelyezése, azaz a fogyatékkal élők ápolására szolgáló intézmények fokozatos bezárása és helyettük közösségi szolgáltatások létrehozása is kritikát vont maga után. A Bizottságot aggasztja bizonyos, például a független életvezetést szolgáló támogatási formák hiánya, amiért a fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek még mindig bentlakásos ellátásra szorulnak.
Megjegyezték, hogy az állam nem hozott intézkedéseket a fogyatékkal élő gyermekek intézményen belüli és azon kívüli (szexuális és más jellegű) bántalmazása ellen.
Megközelíthetetlen terek
Litvánia amiatt is bírálatban részesült, hogy a fizikailag, információs értelemben vagy más módon megközelíthetetleek bizonyos dolgok az országban, egyszersmind fel is szólították rá a litván államot, hogy ne költsön több EU-s támogatást nem akadálymentesített épületek, weboldalak és egyéb terek létrehozására.
A bizottsági ajánlások között szerepel a "munkaképtelenség" kifejezés eltörlése, és helyette a fogyatékkal élők hatékonyabb munkaerő-piaci integrációjára való törekvés.
Azt is kérték a litván államtól, ne korlátozza a fogyatékkal élők szavazójogát. Az Alkotmány és a hatályos szavazásról szóló törvény nem engedi, hogy valaki jogi cselekvőképesség híján szavazzon, ezért azt javasolják, egyszerűen töröljék ezeket a megkötéseket. Sajnos a következő országgyűlési választásokig nem valószínű, hogy a fogyatékkal élők megkapják a szavazójogukat.