Tech & Rights

Sérti az életfogytiglanra ítéltek jogait a feltételes szabadlábra helyezés eltörlése Litvániában

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete értelmében az elítéltek nem foszthatók teljesen meg a reménytől, hogy egyszer még bebizonyíthatják: időközben jobb emberré váltak, ezért feltételesen szabadlábra helyezhetők.

by Human Rights Monitoring Institute
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélete szerint Litvániában az életfogytiglani ítéletek megváltoztatásának tilalma sérti az elítéltek jogait.

A Matiošaitis és mások v. Litvánia ügyben nyolc életfogytiglanra ítélt személy azt próbálta elérni, hogy a bíróság mondja ki: Litvánia megsértette az Egyezmény 3-dik cikkét (embertelen és megalázó bánásmód tilalma).

A feltételes szabadlábra helyezés eltörlése

A különféle súlyos bűncselekmények elkövetése miatt börtönbüntetésüket töltő kérelmezők azt kívánták bebizonyítani, hogy az állam akkor sem ad lehetőséget nekik a korai szabadulásra, ha javul a magaviseletük, és többé nem jelentenek veszélyt a társadalomra nézve.

A Litván Köztársaság büntetésvégrehajtásról szóló törvénye nem teszi lehetővé az életfogytiglanra ítéltek számára a feltételes szabadlábra helyezést. A hatályos törvény szerint ezeknek az elítélteknek egyedüli reményük arra, hogy korábban szabaduljanak, ha elnöki kegyelemben részesülnek.

Az elnöki kegyelem gyakorlásával kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága arra jutott, hogy bár világos és átlátható eljárásról van szó, nem kell külön megindokolni, ha egy elítélt kérvényét visszautasítják.

Az érintetteknek ezért fogalmuk sincsen, mit tehetnek azért, hogy megbocsássanak nekik. Az elnöki kegyelemmel kapcsolatos döntések ráadásul nem támadhatók meg a bíróságon.

Kegyelem: kivétel, nem szabály

Az EJEB azt is figyelembe vette, hogy gyakorlatilag sosem kapnak elnöki kegyelmet az elítéltek.

A statisztikák alapján 35 kegyelemért folyamodó elítéltből csupán egynek bocsátottak meg végül. Ezzel a bíróság elismerte, hogy a kérelmezők felvetése (miszerint ilyesmire csak egészen kivételesen kerül sor) jogos.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga alapján az elítélteknek az ítéletük felülvizsgálatához való joga valamennyi kapcsolódó információ áttekintését jelenti, amelyek alapján megállapítható, pönológiailag indokolt-e a további fogva tartás.

Az elítélteknek továbbá tisztában kell lenniük azzal, mit tegyenek és hogyan változzanak meg a szabadon bocsátásuk megfontolása érdekében.

A remény joga

A bíróság szerint az elítélteket nem szabad teljesen megfosztani a reménytől, hogy egyszer még tetteikkel bebizonyíthatják: időközben jobb emberré váltak. Ha arra ítélik őket, hogy egész hátralevő életüket elzárva töltsék, és reményük sem marad rá, hogy bebizonyíthassák, ha megváltoztak, az megalázó helyzetet teremt az emberi méltóságukra nézve.

Az EJEB azt is megjegyezte, hogy a litván állam egyelőre nem tervez törvénymódosítást a kérdéses területen.

A körülmények ismeretében a bíróság egyöntetűen amellett foglalt állást, hogy Litvánia megsértette az Egyezmény 3-dik cikkét.

Az Emberi Jogokat Figyelő Intézet harmadik félként támogatta a kérelmezőket az eljárás során.

Az Intézetet az ügyben képviselő Karolis Liutkevičius ügyvéd szerint úgy hajtható végre a legkönnyebben az EJEB ítélete, ha az életfogytiglani börtönbüntetésüket töltőknél egyszerűen feloldják a feltételes szabadlábra helyezés tilalmát.