A litván kormány 2016 elején "egyoldalúan" életbe léptetné az utasadat-nyilvántartást (PNR) és az adatok gyűjtését és megőrzését lehetővé tévő törvényt.

Algirdas Butkevičius miniszterelnök bejelentette, hogy meg sem várva, miként dönt végül az EU az ügyben, máris készül az utasadat-nyilvántartást lehetővé tévő litván törvény. A bejelentést a biztonságot ért fenyegetettség fokozódása miatt összehívott ülés után tette a miniszterelnök.

Jegyet kérek

A törvény a terrorizmus és más súlyos bűncselekmények megelőzése, valamint az ilyen cselekmények nyomozása és a felelősségre vonás céljából lehetővé tenné az utasok személyes adatainak gyűjtését és őrzését. Vonatkozna ez úgy a személyes és a kapcsolati információkra, mint az utazási, repülési, a jeggyel és a csomaggal kapcsolatos adatokra, valamint a hitelkártya és a kártya tulajdonosának adataira.

Valamennyi légitársaságnak legkésőbb 48 órával a járat indulása előtt kötelessége volna átadni ezeket az információkat a rendőrségnek. A rendőrség öt éven keresztül őrizhetné meg az adatokat, a törvényjavaslat azonban nem említi, hogyan biztosítanák a megőrzött adatok védelmét - pusztán kijelenti, hogy "nem kerülnének nyilvánosságra".

'Reménytelenül megrekedt'

"Arról van szó, hogy az Európai Unió légterébe belépő járatokra jegyet vásárló utasoknak előzetesen kellene regisztrálniuk, és az információt át kellene adni a hírszerzésnek. Továbbá a belső légi járatokra is ezeknek a szabályoknak kellene érvényesülniük," jelentette ki Saulius Skvernelis belügyminiszter, megjegyezve, hogy az utasnyilvántartás ügye "reménytelenül megrekedt" az Európai Parlamentben. "Úgy gondoljuk, egy ilyen törvény nem kerülne semmivel sem ellentmondásba, hiszen azokat az irányelveket még meg sem hozták."

A miniszter szerint Litvánia már minden szükséges technikai felszereléssel rendelkezik a belső EU-s járatok utasadat-nyilvántartási rendszerének kiépítéséhez, így már 2016 elején bevezethetnék az utasadat-nyilvántartási eljárásokat.

13 másik EU-s állam mellett Litvánia is kapott 2012-ben EU-s támogatást az utasadat-nyilvántartási rendszer kiépítéséhez. 2013-ban azonban az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) nem fogadta el az utasadat-nyilvántartásról szóló EU-s irányelv tervezetét. 2015-ben, miután "több ízben is felszólították erre az uniós tagállamok," a Parlament ígéretet tett arra, hogy még az év vége előtt véglegesíti az irányelvet.

'Nem kell kapkodni'

Algirdas Kunčinas, a litván adatvédelmi hivatal vezetője arra kérte a kormány, várja meg a háromoldalú EU-s tárgyalások végét, hogy az ország törvényei biztosan megfeleljenek a készülő uniós szabályozásnak.

Az adatvédelmi hivatal vezetője szerint az irányelvnek világosan meg kellene határoznia az adatmegőrzéssel járó felelősséget, amit a litván törvényjavaslat homályban hagyott. "A mostani helyzetben vélhetőleg jobb volna újragondolni az egész törvényt, " jelentette ki Kunčinas.

Jogszerű-e az utasnyilvántartási adatok megőrzése?

2015 júliusában a LIBE engedélyezte az irányelv-tervezetről folyó további tárgyalásokat, ugyanakkor komoly változtatásokat eszközölt a szövegben, amennyiben biztosítékokat vezetett be az utasnyilvántartási adatok szükségtelen és aránytalan gyűjtését és megőrzését kiküszöbölendő.

Hasonló aggodalmaktól vezérelve küldte meg 2014-ben az Európai Parlament az EU és Kanada közötti utasadat-nyilvántartási megállapodást az Európai Bíróságnak, hogy a testület megvizsgálja, vajon megfelel-e az EU törvényeinek. 2014-ben ugyanez a bíróság megsemmisítette az EU adatmegőrzési irányelvét, megállapítva, hogy az ütközik az EU törvényeivel és az alapvető jogokkal.

Az uniós utasadat-nyilvántartási irányelvet a polgári szabadságjogi csoportok részéről is hevesen bírálták azzal, hogy még bizonyításra szorul, vajon szükséges és hatékony-e a tömeges megfigyelés a terrorizmus megelőzésében. Az Európai Bíróság 2014-es ítélete fényében az utasnyilvántartási adatok megőrzése nemigen tekinthető törvényesnek.

Vélhetően alkotmányellenes

Az Igazságügyi Minisztérium bírálta a litván kormány abbeli törekvését, hogy saját törvényt alkosson az utasnyilvántartási adatok megőrzéséről, mondván, hogy a születő törvény vélhetően alkotmányellenes. A litván alkotmány kizálólag bírósági felügyelet mellett engedi meg a személyes adatok átadását, és csak háború alatt vagy szükségállapot esetén engedi, hogy kivételt tegyenek e szabály alól.

A minisztérium felhívta rá a figyelmet, hogy a törvényjavaslat akkor is lehetővé teszi a személyes adatok gyűjtését, ha még csak nem is hozták összefüggésbe az utasokat bizonyos bűncselekményekkel, hanem kizárólag a fokozott veszélyre hivatkozva, ami viszont nem szerepel az alkotmányos kivételek között.