Tech & Rights

Litvániában korlátozzák a politikusok bírálhatóságát

A litván képviselők egyöntetűen megszavazták a polgári törvénykönyv módosítását, amely korlátozza a közszereplők bírálhatóságát.

by Human Rights Monitoring Institute
A litván országgyűlés döntése jelentős mértékben korlátozza a szólásszabadságot és a média szabadságát.

A média védelmének felszámolása

Mostani formájában a polgári törvénykönyv a magánszemélyekkel szemben megengedhetőnél tágabb mozgásteret biztosít a közszereplőkkel és tevékenységükkel összefüggő információk megjelentetésére.

Amennyiben a megjelentetett információ tévesnek bizonyul, ugyanakkor az információ közlője bizonyítani tudja, hogy jóhiszeműen járt el, vagyis nem tudott róla, hogy hamis volt az információ, az illető nem vonható felelősségre, és nem kell kártérítést fizetnie.

Ezek a biztosítékok elsősorban az újságírókat érintik, akik így szabadon végezhetik a munkájukat és tájékoztathatják a nyilvánosságot a közszereplők ügyeiről.

A politikusok méltóságának védelmében

December 8-án a törvényalkotó mégis úgy határozott, ideje megváltoztatni a szabályokat. A módosítás megszünteti a fent említett biztosítékokat azzal, hogy a téves információ közlése sérti az érintett személy becsületét és méltóságát.

A módosítást állítólag azért fogadták el, mert ha a sértés nem számít bűncselekménynek, muszáj megadni a polgári úton történő jogorvoslat lehetőségét.

Csakhogy a módosítással felszámolták az újságírók védelmét, mondván a hamis információk terjesztése árthat a közszereplők megítélésének, minden esetben "aláásva az illető becsületét és méltóságát".

Az újságírók elriasztása

"A változtatások súlyosan fenyegetik a sajtó tevékenységét, hiszen megalapozzák az újságírók felelősségre vonhatóságát a polgári törvények szerint olyan esetben, amikor bírálják valamely közszereplő tevékenységét. Elég kinyilvánítani, hogy [a kritika] nem felel meg a tényeknek és sérti az illető közszereplő becsületét és méltóságát," magyarázta Karolis Liutkevičius, az Emberi Jogokat Figyelő Intézet munkatársa.

A jogi szakértő szerint a szabályok elriaszthatják az újságírókat a feladatuk végzésétől, vagyis, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák az aktuális ügyekről. A média szabadsága magában foglalja a túlzások, sőt a provokáció, a vita és az éles bírálatok megengedhetőségét, mert csak így szolgálhatja a sajtó a közérdek védelmét.

Általában tág teret engednek a bírálatoknak

"A kritika és az értékelés nem tekinthető sértésnek, amennyiben a hatóságok és köztisztviselők tevékenységének bírálatának jogát az ország Alkotmánya és az Emberi Jogok Európai Egyezménye egyaránt védeni rendeli," fejtegette Liutkevičius.

Liutkevičius szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága többször is egyértelművé tette, hogy a hivatalos minőségben eljáró politikusoknak nagyobb fokú bírálatot kell elviselniük, mint az egyszeri állampolgároknak.

A politikusok kénytelenek szándékosan alávetni magukat annak, hogy a sajtó vagy a szélesebb nyilvánosság ellenőrizze a szavaikat és tetteiket, ezért jobban kell tűrniük a kritikát.

Eddig is létezett jogorvoslat

A törvénymódosítás hatályba kerüléséhez már csak az elnök aláírása hiányzik. Ezért az újságírók több nyílt levélben kérték Dalia Grybauskaitė elnököt, gyakoroljon a vétójogot.

Az Emberi Jogokat Figyelő Intézet is megküldte az elnöknek a véleményét az ügyben. A HRMI szerint a törvény eddig is védte a közszereplők és a magánszemélyek becsületét és méltóságát a rosszindulatú, hamis hírközléssel szemben.

Mindezért az emberi méltóság hathatósabb védelme helyett a polgári törvénykönyv módosításai inkább a szólásszabadság és a média szabadságának erőteljesebb korlátozását eredményezik majd Litvániában.