Tech & Rights

Hordhat-e farmert Jézus? A kérdést a strasbourgi bíróságnak kell eldöntenie

Az Emberi Jogok Európai Bíróságára vár a feladat, hogy eldöntse, sértik-e a vallási érzékenységet a Jézust és Szűz Máriát ábrázoló képek.

by Human Rights Monitoring Institute
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hajlandó megvizsgáni (az ügyben az Emberi Jogokat Figyelő Intézet által képviselt) Robert Kalinkin divattervező panaszát a véleményszabadság jogtalan korlátozásával kapcsolatban.

Megbüntették

A betiltott reklámplakátok fiatal férfiakat és nőket ábrázolnak, akik Kalinkin divatkollekciójának darabjait viselik olyan feliratokkal, mint "Jézusom, micsoda nadrág!", "Szűz Máriám, ez aztán ruha!" vagy "Jézus Mária, milyen a cuccotok!"

2012 novemberében a Nem Élelmiszer Jellegű termékek Állami Felügyelete megállapította, hogy a reklámokban tiszteletlenül és méltatlanul, a közerkölcsbe ütközően alkalmazzák a vallási jelképeket.

Ennek alapján a Fogyasztói Jogokat Védő Állami Hatóság úgy értékelte, hogy a divattervező kollekcióját népszerűsítő reklámok sértik a hirdetésekről szóló törvény egyes, a közerkölcsöt védő rendelkezéseit, és 2000 litára (€579) büntette a hirdetőt.

Sértett hívők

Sekmadienis UAB, a reklámkampány szervezésével megbízott cég, fellebbezett a döntés ellen, első fokon sikertelenül. A bíróság többek között a litván püspöki konferencia levelére hivatkozott, melyet száz hívő írt alá, akiket vallási érzületeikben sértettek a reklámok.

Másodfokon a litván Legfelső Közigazgatási Bíróság három bíróból álló kamarája megerősítette az elsőfokú bíróság megállapításait, hogy méltatlanul alkalmazták a reklámokban a vallási szimbólumokat.

Lithuanian courts determined that the advertisements were clearly contrary to public morals.


A bíróság szerint a reklámok egyértelműen sértik a közerkölcsöt, hiszen a vallás mint egyfajta világnézet egyértelműen a társadalom erkölcsi fejlődésének egyik forrása. A vallási jelképek jelentős helyet foglalnak el az egyének és az egész társadalom spirituális értékrendjében, érveltek a bírák, méltatlan alkalmazásuk pedig megalázó rájuk nézve és ellentétes az egyetemesen elfogadott erkölcsi és etikai normákkal.

Az ítélet szerint a hirdetők olyan reklámfogást választottak, amelyik nem felel meg az erkölcsiségnek és nem tartja tiszteletben a keresztény hit és annak szent jelképei által képviselt értékeket.

Következő szint: Strasbourg

Karolis Liutkevičius szerint, aki az Emberi Jogokat Figyelő Intézet részéről képviseli az ügyet Strasbourgban, a fenti ítélet indokolatlanul korlátozza a művészek és üzletemberek véleménynyilvánítási szabadságát:

"A hatóságok döntésével kapcsolatban, amely arra indított bennünket, hogy elvállaljuk az ügyet, az egyik legfőbb probléma, hogy összemossa a közerkölcsöt a vallási (konkrétan a katolikus) erkölcsökkel."

Liutkevičius úgy látja, hogy Litvánia szekuláris állam, ahogyan azt az Alkotmány is rögzíti:

"Az üggyel újfent fel akarjuk hívni a figyelmet erre az elvre, és egyben megvédeni a nyilvánosság jogát a szabad, sokszínű és vallásos értékekre hivatkozó, ésszerűtlen korlátozástól mentes szóláshoz és véleménynyilvánításhoz.

A litván kormány 2017. január 24-ig nyújthatja be a válaszát a bírósághoz.