Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hajlandó megvizsgáni (az ügyben az Emberi Jogokat Figyelő Intézet által képviselt) Robert Kalinkin divattervező panaszát a véleményszabadság jogtalan korlátozásával kapcsolatban.
Megbüntették
A betiltott reklámplakátok fiatal férfiakat és nőket ábrázolnak, akik Kalinkin divatkollekciójának darabjait viselik olyan feliratokkal, mint "Jézusom, micsoda nadrág!", "Szűz Máriám, ez aztán ruha!" vagy "Jézus Mária, milyen a cuccotok!"
2012 novemberében a Nem Élelmiszer Jellegű termékek Állami Felügyelete megállapította, hogy a reklámokban tiszteletlenül és méltatlanul, a közerkölcsbe ütközően alkalmazzák a vallási jelképeket.
Ennek alapján a Fogyasztói Jogokat Védő Állami Hatóság úgy értékelte, hogy a divattervező kollekcióját népszerűsítő reklámok sértik a hirdetésekről szóló törvény egyes, a közerkölcsöt védő rendelkezéseit, és 2000 litára (€579) büntette a hirdetőt.
Sértett hívők
Sekmadienis UAB, a reklámkampány szervezésével megbízott cég, fellebbezett a döntés ellen, első fokon sikertelenül. A bíróság többek között a litván püspöki konferencia levelére hivatkozott, melyet száz hívő írt alá, akiket vallási érzületeikben sértettek a reklámok.
Másodfokon a litván Legfelső Közigazgatási Bíróság három bíróból álló kamarája megerősítette az elsőfokú bíróság megállapításait, hogy méltatlanul alkalmazták a reklámokban a vallási szimbólumokat.
A bíróság szerint a reklámok egyértelműen sértik a közerkölcsöt, hiszen a vallás mint egyfajta világnézet egyértelműen a társadalom erkölcsi fejlődésének egyik forrása. A vallási jelképek jelentős helyet foglalnak el az egyének és az egész társadalom spirituális értékrendjében, érveltek a bírák, méltatlan alkalmazásuk pedig megalázó rájuk nézve és ellentétes az egyetemesen elfogadott erkölcsi és etikai normákkal.
Az ítélet szerint a hirdetők olyan reklámfogást választottak, amelyik nem felel meg az erkölcsiségnek és nem tartja tiszteletben a keresztény hit és annak szent jelképei által képviselt értékeket.
Következő szint: Strasbourg
Karolis Liutkevičius szerint, aki az Emberi Jogokat Figyelő Intézet részéről képviseli az ügyet Strasbourgban, a fenti ítélet indokolatlanul korlátozza a művészek és üzletemberek véleménynyilvánítási szabadságát:
"A hatóságok döntésével kapcsolatban, amely arra indított bennünket, hogy elvállaljuk az ügyet, az egyik legfőbb probléma, hogy összemossa a közerkölcsöt a vallási (konkrétan a katolikus) erkölcsökkel."
Liutkevičius úgy látja, hogy Litvánia szekuláris állam, ahogyan azt az Alkotmány is rögzíti:
"Az üggyel újfent fel akarjuk hívni a figyelmet erre az elvre, és egyben megvédeni a nyilvánosság jogát a szabad, sokszínű és vallásos értékekre hivatkozó, ésszerűtlen korlátozástól mentes szóláshoz és véleménynyilvánításhoz.
A litván kormány 2017. január 24-ig nyújthatja be a válaszát a bírósághoz.