Az egészségünk védelme érdekében olyan intézkedéseket hoztak a kormányok, amelyek gyökerestül ferforgatták az életünket. Némely szabadságjogok időleges korlátozására persze szükség van, hogy életeket lehessen megmenteni illetve a veszélyeztetett csoportok védelme érdekében. Csakhogy számos kormány a járványügyi védelem jegyében igen problémás intézkedéseket foganatosított. Sokszor a kelleténél jóval szigorúbbakat.
Vagy éppen szándékosan kihasználjva a COVID-19 járványt az egyéni szabadságjogok és a demokrácia leépítésén fáradoznak, mégpedig kifejezetten veszélyeztetve a közegészséget. Például indokolatlan mértékben korlátozzák a tiltakozás, a szólás, a tájékozódás és az egyesülés szabadságát.
Olyan fontos jogokról van szó, amelyek révén az állampolgárok elérhetik, hogy a kormányaik az ő érdekeiket szem előtt tartva kezeljék a járványt.
Jelentésünk, korántsem a teljesség igényével, az európai uniós országokban történt kirívó eseteket tartalmazza. Bemutatjuk, hogy a járványra hivatkozva milyen szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozták a kormányok a civil szférát és a szabadságjogokat, indokolatlanul akadályokat gördítve az aktivizmus és a demokratikus részvételt elé.
Aggasztó folyamatok indultak be az EU-ban
Akadnak ugyan kivételek, de számos EU-s államban aggasztó jelenségeknek lehetünk tanúi. Az adatok alapján az uniós országoknak több mint a felében sérül a békés gyülekezés szabadságának joga. Ahelyett, hogy egészségügyi óvintézkedések mellett biztosítanák a tiltakozás lehetőségét, egyes kormányok a távolságtartási szabályokkal visszaélve általánosságban, sőt gyakorlatilag teljes mértékben betiltják a békés demonstrációkat - ilyen hírek érkeztek Belgiumból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Romániából és Szlovéniából.
Ha valaki mindezek ellenére élni kíván a jogaival, azt invazív megfigyelésnek vetik alá (mint Szlovéniában) vagy súlyos büntetéseket rónak ki rá (mint Belgiumban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Szlovákiában és Spanyolországban). A békés tüntetéseket a rendőrség szétveri, ahogyan az például Franciaországban vagy Svédországban történt. Némelyik országban akkor is fennállt a gyülekezés szigorú korlátozása, amikor már lazítani kezdtek a távolságtartási szabályokon, és újra kinyitottak az áruházak, üzletek, éttermek. Ez a helyzet például Romániában, ahol a mai napig érvényes a gyülekezés tilalma.
Gyorsított törvényhozás, változások a parlamenti eljárásokban
Rengeteg olyan ország van, ahol az állampolgárok, az aktivisták és a civil szervezetek a gyorsított törvényhozás és a parlamenti eljárásokban történt változtatás miatt nem szólhatnak bele, mit tesz a kormány. Németországban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában, Szlovéniában és Spanyolországban találunk erre példát.
A vészhelyzetet kihasználva egyes kormányok, így a magyar, a lengyel vagy a szlovén, tovább gyengítették a környezetvédelmi és az emberi jogi normákat. A közérdekű információkhoz való hozzáférés jogának korlátozásval pedig megnehezítették annak ellenőrzését, hogyan alkalmazzák a hatóságok a fokozott végrehajtási hatásköreiket. Ausztriából, a Cseh Köztársaságból, Magyarországról, Olaszországból, Hollandiából, Romániából és Szlovéniából érkeztek ilyen hírek.
Zaklatják és meghazudtolják az újságírókat
Némelyik országban valósággal elfojtották a véleményszabadságot, még erőteljesebb nyomást gyakorolva a demokratikus részvételre, mint eddig. Van, ahol az álhírek terjedésének megakadályozása ürügyén cenzúrával korlátozzák a szólásszabadságot. Ékes példa erre Magyarország vagy Románia, de a nyomdokaikban Bulgária is kísérletezik ezzel a módszerrel.
A hatóságok, úgy hírlik, figyelmen kívül hagyják az újságírók, aktivisták és civil szervezetek panaszait. Előfordul, hogy meghazudtolják vagy zaklatják azokat, akik megkérdőjelezik vagy bírálni merészelik a kormány ténykedését. Mindenekelőtt Szlovéniából számoltak be ilyen, rágalmazással és fenyegetéssel kapcsolatos esetekről.
Van, ahol a járvánnyal összefüggő korlátozások egyszerűen a kormány közelmúltbeli intézkedéseinek egyenes folytatásai, márpedig ezek eleve vészesen visszavetették a civil szabadságjogok és a demokratikus részvétel ügyét az EU számos országában.
Egyes nemzeti kormányok nem riadtak vissza attól, hogy a COVID-19 járványt kihasználva fokozottan akadályozzák az aktivizmust és a demokratikus ügyekben való részvételt és lehetetlenítsék el a jogvédők, így a civil szervezetek munkáját.
Az EU mindenáron állítsa helyre és erősítse meg a civil szférát és a szabadságjogokat!
Sajnálatos módon az EU viszonylatában is indokoltnak látszanak az ENSZ és az Európa Tanács nemzetközi felügyeletei szerveinek, valamint a jogvédőknek az intelmei. Igazán aggasztó, hogy a kormányaink mennyire nem vigyáztak a szabadságjogainkra, amelyekre pedig pláne szükség volna világjárvány idején, hiszen ezek révén érhető el, hogy a képviselők mindent megtegyenek az egészségünk védelme érdekében.
Az állampolgárok elvárják, hogy az EU segítséget nyújtson a kormányoknak abban, hogy a lehető legnagyobb biztonságban vészelhessük át a járványt. Az EU-s vezetők közül többen is felismerték, hogy az EU-nak többet kellene tennie annak megakadályozására, hogy a tekintélyelvű populisták az általános elégedetlenséget kihasználva euroszkeptikus hangulatot keltsenek. Ám ugyanennyire fontos volna, hogy az EU az összes tagállamban védelembe vegye a szabadságjogokat és határozottan fellépjen az olyan kormányokkal szemben, amelyek a bírálóik elhallgattatására és a demokratikus fékek és ellensúlyok leépítésére használják ki a válságot.
Mi, a Greenpeace és a Civil Liberties Union for Europe (Európai Szövetség a Szabadságjogokért) a jelentésünkben azt javasoljuk, hogy az uniós intézmények minden lehetséges eszközzel próbálják meg helyreállítani és előmozdítani a civil szférát és a szabadságjogokat, hiszen csak így biztosítható, hogy az állampolgárok felelősségre vonhassák a kormányokat és elérjék, hogy azok az ő érdekeiket szolgálják a járvány idején és azon túl.