A német Bundestag egy olyan törvényjavaslatot tárgyal, amelyik a szélsőséges és terrorista mozgalmak elleni küzdelem hatékonyabbá tételét az országos titkosszolgálat, a BfV (Bundesamt für Verfassungsschutz) és az egyes német tartományok titkosszolgalatai, a 16 LfV (Landesämter für Verfassungsschutz) közötti együttműködés megerősítésétől várja.
Az együttműködés hiányának tudják be, hogy először nem tudtak fényt deríteni a Nemzetiszocialista Illegalitás által elkövetett gyilkosságokra. A szélsőjobboldali szervezet kilenc bevándorlóval és egy rendőrrel végzett különböző német városokban 2000 és 2006 között. A gyilkosságsorozat csak 2011-ben került nyilvánosságra, és még mindig nem született ítélet az ügyben.
A törvényjavaslatot több szempontból is bírálják, például:
- amiért nem csak hogy lehetővé teszi az adatok - így a személyes adatok - nagyobb volumenű, ellenőrizetlen forgalmát a német titkosszolgálatok között, hanem az internetes bűnelkövetésre is kiterjeszti a BND (a németek külföldi hírszerző szolgálatának) felügyeleti hatáskörét, márpedig erről a kérdésről jelenleg heves vita zajlik, ugyanis az elmúlt években a NSA és a BND állítólag lényegében ellenőrizetlenül működtek együtt.
- mert bár szabályozza az álcázott ügynökök alkalmazását, a javaslat mégis oda vezethet, hogy büntetlenül maradnak az álcázott ügynökök által elkövetett bűncselekmények. A javaslat értelmében ugyanis lehetséges nem indítani vizsgálatot álcázott ügynökök által elkövetett bűncselekmény ügyében, amennyiben: az illető álcázott ügynök bevetése a demokrácia vagy a német állam ellen tervezett összeesküvés vagy merénylet leleplezésére irányult; vagy amennyiben az álcázott ügynökkel szembeni elvárás volt a bűncselekmény elkövetése, mert csak ezáltal lehetett megszerezni illetve bebiztosítani a szükséges információt.
A javaslatról feltehetően még tovább folyik a vita.