Tech & Rights

"1, 2, 3, integrálódj!" Belgium kényszerrel integrálná a migránsokat

Egy új belga törvény az országban való tartózkodás feltételeként írja elő az integrációt. Csakhogy fenyegetéssel és büntetéssel nem sokra mennek azt integráció terén.

by David Morelli
"Piros lámpa! Zöld lámpa!" Mindenki emlékszik erre a játékra az iskolából. Az egyik gyerek a megállást jelző, piros lámpa, a többiek pedig úgy 5 méterre tőle felsorakoznak. A piros lámpa az ellenkező irányba fordul és azt mondja, "zöld lámpa!" Erre a többiek megindulnak felé. A megálljt jelző gyerek bármikor szólhat feléjük fordulva, hogy "piros lámpa!" Az, aki ezután még megmozdul, az kiesett.

Belgiumban ""Un, deux, trois, piano!" néven ismerik ezt a játékot. A játékszabályok ugyanazok. Amikor a vezető azt kiáltja, "Egy, kettő, három," a többiek megindulnak előre. Amikor pedig azt hallják, "Piano!" azonnal meg kell állniuk, nem mozdulhatnak.

A belga képviselőház november 23-án vitatott meg egy olyan törvényjavaslatot, amelyik a tartózkodási engedély feltételévé tenné a beilleszkedési szándékot. A törvényjavaslat erősen emlékeztet a fenti játékra. Úgyhogy akár úgy is nevezhetnénk: "1, 2, 3, integrálódj!"

Kénytelenek "játszani"

Lássuk, mi van ebben a törvényben! Az újonnan érkezetteknek alá kell írniuk egy úgy nevezett "integrációs nyilatkozatot", amelyikben kijelentik, hogy megértették és tiszteletben tartják a belga társadalom értékeit és alapszabályait.

A nyilatkozat már úgy-ahogy tartalmazza a játékszabályokat, amelyek értelmében a belga állam játssza a "piros lámpát", a jövevények pedig mindent megpróbálnak az előrejutás érdekében.

Egy migránsnak nincs más választása: kénytelen játszani, azaz alá kell írnia a nyilatkozatot, különben nem kaphatja meg a tartózkodási engedélyt. Márciusban a migrációs és menedékügyi államtitkár a Twitteren is írt a nyilatkozatról.

Red light, green light? The proposed law seems to assume migrants are cheaters, even before they start the "game."

Azon túl, vajon jogos-e ilyen nyilatkozatot kérni, a tartalma is elég problémás. Igen megbélyegző ugyanis a migránsokkal szemben, főként a terrorizmus és a nemek közötti egyenlőség vonatkozásában.

Mintha a migránsok eleve csalók volnának, még mielőtt egyáltalán belementek volna a "játékba". A törvény előkészítésekor a nyilatkozatot úgy állították be, hogy "elsősorban a külföldiek üdvözlésére szolgál". Szóval enyhén szólva zavaros a helyzet.

Fontos azt is megjegyezni, hogy az Államtanács (bizonyos értelemben döntőbíróként működő) Jogalkotási Részlege kijelentette, nem csak a szövetségi kormány határozhatja meg, mi álljon a nyilatkozatban, hiszen a szövetségi szervek felelnek a migránsok fogadásáért és integrációjáért.

Vagyis az államnak együtt kell működnie a szövetségi szervekkel a nyilatkozat elkészítésében. Figyelembe véve az ország északi és déli része közötti politikai különbségeket, ez nem lesz könnyű feladat.

Integrálódj, vagy húzz el!

Ha mindez nem volna elég, a javaslatban az is áll, hogy a tartózkodási engedélyhez ezen túl az kell, hogy az illető integrálódjék. Vajon mit jelent ez? Azt, hogy a migránsoknak nem csak alá kell írniuk a nyilatkozatot, hanem "értelmezhető integrációs erőfeszítéseket" is kell tenniük azért, hogy Belgiumban maradhassanak.

Az "1, 2, 3... 4, 5, integrálódj!": az országban való tartózkodás első öt évében fennáll a veszély, hogy az Idegenrendészet Hivatal bármelyik pillanatban úgy találja, hogy a jövevény nem tett elég integrációs erőfeszítést, és megvonhatja tőle (vagy nem hosszabbítja meg) a tartózkodási engedélyét. Ebben a játékban nem szobrozni, hanem integrálódni kell.

A törvény többféle kritériumot sorol fel, amelyek alapján megállapítható az integrációs erőfeszítések elégségessége. Az Idegenrendészeti Hivatal viszonylag szabadon döntheti el, hogyan értékeli az erőfeszítéseket, így könnyen előfordulhat, hogy a hivatal nem "értékel" valamilyen magatartásformát, ami maga után vonja a tartózkodási engedély megvonását.

Tudjuk például, mennyire nehéz munkát találnia valakinek, aki nemrég jött az országba, akár azért, mert diszkriminálják, akár, mert ilyen a munkaerőpiac. Ám lehet, hogy a hivatal szerint csak nem próbált meg igazán állást találni. Olyan ez, mint egy saját farkába harapó kígyó: még őt hibáztatják amiatt, hogy nem igyekezett eléggé integrálódni.

Veszélyes játék?

Meglehet, az új integrációs kritérium egy gumiszabály a tartózkodási engedély megadásához: azt, aki nem "passzol az elvárásokhoz", visszaküldhetik a hazájába. Ha így áll a dolog, az bizony ellentétes az európai törvényekkel. Amennyiben Belgium új "integrációs intézkedéseket" vezet be, ezeket korlátosan kellene értelmezni, és csakis világos és egyértelmű szabályok hozhatók.

Az Emberi Jogi Liga felveti a kérdést, hogy integráció örvén lehet-e közvetve alkalmazni az új tartózkodási feltételeket, mint például, hogy valakinek legyen munkája, beszélje a nyelvet, vagy hogy részt vegyen a közösségi életben. Ezek fontos kérdések. Ha ugyanis igen, akkor bizony a hamarosan megszavazandó törvény ellentétes az európai joggal.

Leszámítva a térséget, ahol németül beszélnek, országszerte szerveznek már programokat a migránsok fogadására és integrálására. Ezek a programok mindenhol kötelezőek, kivéve Brüsszelben, ahol hamarosan szintén kötelezővé fogják tenni.

 Migrants in Belgium will be forced to make an effort to integrate, but is it really necessary to add integration as a requirement for residence?  (Image: GUE/NGL)

Azokat a migránsokat, akik nem hajlandók részt venni ezeken a programokon, megbírságolhatják. Valóban szükséges-e a tartózkodás feltételévé tenni az integrációt? Arányos-e ez az elvárás a kitűzött célhoz képest? Tényleg elősegíti-e az újonnan érkezettek integrációját? Előfordulhat-e, hogy a követelmény éppenséggel egyes migránsok és a családjaik kirekesztéséhez vezet ahelyett, hogy a békés társadalmi befogadásukat segítené?

"1, 2, 3, integrálódj!": ebben ki is merül a törvényjavaslatnak a gyermekjátékhoz történő hasonlatossága, hiszen itt egész családok életéről van itt szó. A törvényjavaslat elsősorban azokat érinti, akik családi újraegyesítést kérelmeznek. Belgium nemzetközi kötelezettségei miatt az európai országok állampolgárai és a menekültek (valamint családjaik) mentesülnek az ilyen kívánalmak alól.

A Belgiumba nemrég érkezettek tömegéhez képest keveseket fog érinteni a törvény; ők, ahogy az az előkészítő munka során kiderült, hozzávetőlegesen 25 000-en vannak. Ha azonban az Idegenrendészeti Hivatal 2015 előtti statisztikáit nézzük, növekedni látszik a számuk.

Lehetséges-e, hogy a törvényjavaslat valójában jelképes érvénnyel bíró reklámfogás? Attól még tény, hogy az elfogadásával fokozódhat az új migránsok kirekesztettsége.

Verseny ehelyett együttműködés

A jogi fenntartásokon és a törvény céljával kapcsolatos kétségeken túl az is problémás, mit üzennek vele a politikusok a jövevényeknek. A politikai vezetők szerint tehát az országba érkezők nem akarnak integrálódni, miközben a témában folytatott kutatások alapján ennek éppen az ellenkezője igaz. Az integráció fontosságát illetően mindenki egyetért.

Ehhez viszont mindkét fél aktív közreműködésére van szükség: nem léphetsz be egy szobába, ha zárva van az ajtó. Ezt tükrözik az Európai Unió bevándorlók integrációjával foglalkozó általános alapszabályai is:

"Az integráció dinamikus, kétirányú folyamat, amelynek során a helyi lakosság és a bevándorlók kölcsönösen elismerik egymást." Fenyegetéssel, büntetések kilátásba helyezésével semmire sem lehet jutni integráció terén.

A cikk szerzője Sarah Ganty, a Belga Emberi Jogi Liga Külföldiek Bizottságának tagja, a brüsszeli Université Libre de Bruxelles (ULB) jogtudományi kutatója. A cikket 2016. november 29-én közölte a Libre Belgique.