A kormányzó párt a szélsőjobboldali Jobbik képviselőinek szavazataival immár hetedszer módosította a 2011-ben elfogadott Alaptörvényt. Több modern értelemben vett, európai alkotmányba nem illő, elfogadhatatlan rendelkezés került be a törvényszövegbe.
Az Alaptörvény hetedik módosítása betiltja a többek között a hajléktalanságot a közterület közcélú használatának védelmére hivatkozva. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint súlyosan sérti az emberi méltóságot és a cselekvési szabadságot az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma.
"Sokan eddig is élesen kritizálták az Alaptörvényt, mert az a legfontosabb szabályok lefektetése mellett pátoszos, ám jogi tartalom nélküli rendelkezéseket tartalmaz. A keresztény kultúra védelmezésének alaptörvényi előírása nem más, mint a kormánypárt közvetlen politikai céljainak bevezetése a legmagasabb szintű jogszabályba." Így kommentálta a TASZ, hogy bekerült az Alaptörvénybe az is, hogy „minden állami szerv kötelessége Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme."
Az Alaptörvény módosítások emellett érintik a gyülekezési jog korlátozását, bekerült, hogy „a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével". Emiatt megtilthatóvá válik az, hogy politikusok magánlakásánál tüntetéseket szervezzenek a jövőben. Továbbá közigazgatási bíróságokat hoznak létre, amelyek "döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben". Ez azt is jelenti, hogy nem a Kúria mondja majd ki a végső szót az egyes közigazgatási vitákban. Ez komoly aggályokat vet fel az igazságszolgaltatás jövőbeni függetlenségével kapcsolatban a kormány számára kínos kérdésekben a TASZ szerint.
Az Alaptörvény módosításokat ugyanazon a napon fogadta el a magyar Parlament, amikor a Stop Soros néven elhíresült civileket börtönnel fenyegető törvényt. Erről itt írtunk részletesebben.