Tech & Rights

Lengyelországban hiányos a fogyatékkal élők jogi védelme

Egy lengyel férfi, aki azzal vádolja a terapeutáját, hogy megerőszakolta őt, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult jogorvoslatért, miután a lengyel bíróság megbízhatatlannak tartotta a vallomását.

by Małgorzata Szuleka
Image: Casey Muir-Taylor - Flickr/CC content
Az EJEB-nek többek között azt kell megállapítania, vajon biztosítja-e a lengyel jog a szellemi fogyatékkal élők számára az igazságszolgáltatási eljárásokban való szabad és hatékony részvétel lehetőségét.

M.P. története

M.P. egyfajta szellemi fogyatékosságtól szenved, és emiatt többek között pszichológusok segítségére szorul. Az édesanyja egy nap arra lett figyelmes, hogy a terapeutájától hazatérő M.P. testét vérző sebek borítják, ijedt és szorongó.

A család büntető feljelentést tett egy hazai bíróságon, ám az eljárás végén felmentették a terapeutát. A döntés fő oka azt volt, hogy a bíróság szerint az áldozat mentális egészségi állapotánál fogva nem tett megbízható vallomást.

M.P. az EJEB-nek írt beadványában az igazságos tárgyaláshoz való jogának sérelmére hivatkozott és azt állította, hogy a nemzeti igazságszolgáltatás diszkriminálta őt.

A jogi biztosítékok hiánya

A lengyel jogba még mindig nem vezettek be a szellemi fogyatékkal élők különleges igényeit figyelembe vevő intézkedéseket. Az M.P. ügyében hozott ítélet idején a lengyel jogszabályok nem tartalmaztak a szellemi fogyatékkal élők igényeire szabott büntetőeljárási rendelkezéseket.

Bár az elmúlt évek során történt némi előrelépés, ezek a változások még mindig csak a jéghegy csúcsát jelentik abból a szempontból, mi mindenre volna szükség, mivel a pozitív fejlemények az áldozatok jogainak és érdekeinek védelmét illetően nem ütik meg a nemzetközi normák szabta mértéket.

Újdonság többek között, hogy a büntető törvénykönyv kiegészült egyes rendelkezésekkel a szexuális bűncselekmények fogyatékkal élő áldozataira vonatkozóan. Ki lehet például jelölni egy olyan megbízott személyt, aki az előzetes eljárás során elkíséri az áldozatot a meghallgatásokra.

Továbbra sem szabályozzák azonban, hány alkalommal idézhető be az áldozat, noha ezek a vizsgálatok igen nagy feszültséggel járnak a szellemi fogyatékkal élők számára.

"A mentális fogyatékkal küzdőkre gondolva olyan extra jogvédelmi intézkedéseket kellene hozni, mint a kötelező konzultáció egy pszichológus szakértővel azokról a kérdésekről, amelyek a kihallgatás során felmerülhetnek," fejtegette Marcin Szwed, a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért Stratégiai Pereskedési Programjának jogász munkatársa.

Amicus curiae vélemény

A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért készített egy amicus curiae véleményt M.P. ügyével kapcsolatban, amely mindenekelőtt egy jogi elemzés arról, milyen lengyel és nemzetközi normák szabályozzák a szellemi fogyatékkal élőknek a büntető igazságszolgáltatási rendszerhez tanúként illetve áldozatként való hozzáférését.

Az ilyen személyek számára rendkívül sérelmes, ha szabályszegést követnek el velük szemben, például nem hallgatják ki őket megfelelően, vagy egyáltalán nem veszik őket figyelembe a nyomozás vagy az egyéb jogi eljárások során. A bűnügyi eljárások hiányosságain túl a polgári és a közigazgatási eljárásokban sem találhatók olyan rendelkezések, amelyek figyelembe vennék a mentális fogyatékkal élők szükségleteit.

Más országokban mi a helyzet?

A német, a brit vagy az ausztrál jogrendben pozitív példákkal találkozhatunk arra vonatkozóan, hogyan lehet tiszteletben tartani a fogyatékkal élő áldozatok illetve tanúk jogait. A bűnügyi és a közigazgatási eljárásokhoz írt németországi útmutatóban például szerepel, hogy a mentális fogyatékkal élőket egy olyan személy jelenlétében kell kihallgatni, akiben megbíznak, és aki megkönnyíti az illető fogyatékkal élő személy és a vizsgálótiszt közötti kommunikációt.

"Ausztráliában a bírósági tisztviselőknek egészen különleges útmutatók és kézikönyvek állnak a rendelkezésükre azzal kapcsolatban, hogyan viselkedjenek a fogyatékkal élő személyekkel szemben, illetve hogyan szabják a bíróság épületének adottságait és a bírósági eljárás mikéntjét a szellemi fogyatékkal élő személyek sajátos igényeihez," magyarázta a HFHR jogásza, Michał Kopczyński.

A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért nem csak amicus curiae véleményt készített, hanem felszólította az igazságügyi minisztert, eszközöljön módosításokat a lengyelországi eljárásjogban annak érdekében, hogy megfelelő rendelkezések és biztosítékok álljanak rendelkezésre a mentális fogyatékkal élők számára.

M.P. EJEB-beadványának teljes szövege itt olvasható.