Sokféleképpen megközelíthetjük a kérdést. Felsorolhatjuk, melyek a 'jó' és a 'rossz' országok, hibáztathatjuk a politikusokat, a bürokráciát, a jogi környezetet, vagy bármit. Mit sem változtat azonban mindez a tényeken: az EU-ban visszaestek a demokratikus normák, gyengültek a jogok és a jogállamiság. Egyre kevesebb népszerűségnek örvendenek az emberi jogok, a szolidaritás és a tolerancia terén pedig, vagy azt nézve, milyen védelmet nyújtanak a társadalmaink a visszaélésekkel szemben, a 21-dik században eddig sokkal rosszabb a helyzet, mint volt a múlt század utolsó két évtizedében.
Sokféleképpen megközelíthetjük a kérdést. Felsorolhatjuk, melyek a 'jó' és a 'rossz' országok, hibáztathatjuk a politikusokat, a bürokráciát, a jogi környezetet, vagy bármit. Mit sem változtat azonban mindez a tényeken: az EU-ban visszaestek a demokratikus normák, gyengültek a jogok és a jogállamiság. Egyre kevesebb népszerűségnek örvendenek az emberi jogok, a szolidaritás és a tolerancia terén pedig, vagy azt nézve, milyen védelmet nyújtanak a társadalmaink a visszaélésekkel szemben, a 21-dik században eddig sokkal rosszabb a helyzet, mint volt a múlt század utolsó két évtizedében.
Hogyan jutottunk idáig, és merre vezet innen az út?
A terrorizmus, a tömeges migráció, a (túlzott) gazdasági és kulturális globalizáció és a mindenféle válságok folytán fizikai, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt fenyegetve érzik magukat az emberek. A főként jobboldali populisták a migránsokat, a kisebbségeket, a feministákat és újabban a civil szervezeteket okolják a bajokért. Rágalomhadjáratot indítottak ezek ellen a csoportok ellen, mindenkinek nekimennek, aki védelmébe veszi az emberi jogokat. Támadások kereszttüzébe került az igazságszolgáltatás és a média. Sok országban a populisták kerültek hatalomra, de ott is, ahol nem, a jobbközép konzervatívok tőlük veszik át a félelemkeltés technikáit. A populisták válasza egyszerű az általuk keltett félelemre: erősítsük az etnocentrikus nacionalizmust és térjünk vissza a dogmatikus, patriarchális és szűken értelmezett keresztény értékekhez. Az ilyesfajta beszéd legalább könnyen érthető és a stabilitás illúzióját kelti. De csak az illúzióját!
Mi, az emberi jogok, a szolidaritás és a tolerancia elkötelezettjei, nem tudtunk ellencsapást mérni a támadóinkra. Számunkra ugyanis a második világháború utáni Európában az alapjogok nem képezhetik alku tárgyát. Az EU mint a béke letéteményese egyértelművé tette, hogy e szövetség, legalább is részben, az emberi jogokra épül. A poszkommunista országok évtizedeken keresztül vágytak rá, hogy csatlakozhassanak a szabad, multikulturális Európához, ahol tiszteletben tartják a jogokat. Minden oly egyszerűnek és szépnek látszott, ám ahogy egyre romlott a gazdaság, világossá vált, hogy korántsem övezi egyetértés az emberi jogok és a szabadságjogok jelentette értékeket.
Az EU-ban a jogvédő szervezetek mindvégig a lobbizásra és a pereskedésre tartogatták az erőiket, ugyanakkor nem foglalkoztak azzal, hogy megnyerjék az ügyüknek az embereket. Abban a hiszemben, hogy mindenki az EU által képviselt értékeket vallja, vagy legalább is egyetért a jogvédelem szükségességével, elhanyagolták a népszerűsítés feladatát. Sajnos rosszul tették. A közgondolkodásban a jogok és a szabadságjogok a hazai lakosságot nem érintő, csak a külföldiek számára fontos kérdés gyanánt tűnnek fel. A jobboldali populisták a tudatlanságot kihasználva negatív színben tüntetik fel az emberi jogokat és a szabadságjogokat, mintha egyes társadalmi csoportok (a bűnözők, a terroristák, a migránsok) ezek révén akarnának előnyökhöz jutni vagy próbálnák meg elkerülni az igazságszolgáltatást.
Hát így állunk. De vajon van-e kiút ebből a helyzetből? A Liberties munkatársai szerint igen. Nem valami magasröptű elmélet vagy minden bajt orvosló csodaszer, amire gondolunk. Arra mindenesetre jó lehet, hogy visszavezessen bennünket a helyes útra és segítsen továbblépni az európai emberi jogi védelem terén.
Három újdonsággal állunk elő.
Először is, felépítünk egy emberi jogi szavazótábort. Tudjuk, hogy van, akit érdekelnek a jogok és szeretnék, ha visszaszorulna a populizmus, csakhogy fogalmuk sincs, honnan kaphatnának segítséget. Az USÁ-ban nem létezik ez a probléma, hiszen Trump megválasztása után özönlöttek az adományok az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetségéhez. Európában viszont hova forduljanak azok, akik szeretnének beszállni a közös értékeink védelmébe? A Liberties tájékoztatás, szakértelem és innovatív eszközök biztosításával az egész EU-ban támogatást nyújt a jogok elkötelezettjeinek, hogy a politikusok is lássák, vannak, akiknek fontosak a jogok, a demokrácia és a jogállamiság, és elvárják, hogy a képviselőik kiálljanak ezekért a vívmányokért.
Másodszor, összekapcsoljuk az európai és a nemzeti szintet. A legtöbb jogvédő szervezet az értékek védelmét célul kitűző nemzetközi szervezetekre, a különféle ENSZ-testületekre és az Európa Tanácsra összpontosítja a figyelmét. Ezeknek a valóban tiszteletreméltó szervezeteknek azonban sajnos alig van politikai befolyásuk, pláne a helyi viszonyokat nézve. Mi az EU befolyásolását tűzzük ki célul. Az Unió ugyanis hagyományosan nem foglalkozik emberi jogi kérdésekkel, ugyanakkor erős befolyással bír. Ezt szeretnénk mindenáron a tagállamok lakosságának jogainak védelmére fordítani. Emlékeztetnünk kell végre a vezetőinket arra, hogy az EU mint politikai vállalkozás a különféle országok virágzó és békés szövetségének megteremtésére jött létre, ahol tisztelet övezi és védelem illeti meg valamennyiünk jogait.
Harmadszor, szorosan együttműködünk a tagszervezeteinkkel, ezekkel az országos szintű, emberi jogokkal és szabadságjogokkal foglalkozó jogvédő szervezetekkel. Nem szakadunk el a tagságunktól, hiszen ezek a szervezetek segítik a működésünket, aminek lényege, hogy nekik segíthessünk. A mi dolgunk, hogy eljuttassuk a szavukat Brüsszelbe, ők pedig segítenek meghatározni, melyek azok a legfőbb jogvédelmi kérdések, amelyekkel foglalkoznunk kell. A tagszervezeteink révén igyekszünk támogatást szerezni az EU-s vezetést megcélzó kampányainkhoz, melyek fő célkitűzése, hogy az egész EU-ban javuljon a jogvédelem.
Most kell lépnünk. Mi megtesszük. Beállsz közénk?
Dénes Balázs
Ügyvezető Igazgató
The Civil Liberties Union for Europe (Európai Szövetség a Szabadságjogokért)