Két éve a magánszféra és az adatvédelem is kapott egy ENSZ biztost, akinek - többek között - az a feladata, hogy évente beszámoljon az Emberi Jogi Tanácsnak az általa szemmel tartott témák legfontosabb kihívásairól.
Joe Cannataci ENSZ biztos friss jelentésében hangsúlyozta: a hiteles vezetés nem szorul rá, hogy kijátssza a félelem-kártyát.
A populista veszély
Az ENSZ biztos friss jelentése a kormányok által folytatott megfigyelések bel- és külföldi gyakorlatát vizsgálta, amivel kapcsolatban kritikát és ajánlásokat fogalmazott meg. Így például azt, hogy mennyire fontos az átláthatóság és a valódi felügyelet még akkor is, ha legitim célok miatt akarnak az adatainkhoz hozzáférni.
A biztos figyelmeztetett arra is, hogy a populizmus a magánszféra egyik legnagyobb ellensége, mivel világszerte megfigyelhető, hogy a biztonság növelésére hivatkozva fogadnak el a törvényhozásban súlyos, a magánszférát korlátozó intézkedéseket anélkül, hogy azok alkotmányosan indokolt (azaz szükséges és arányos) vagy a biztonság növelésére valóban alkalmas eszközök lennének.
Cannataci továbbá hangsúlyozta, hogy a “mindenkiről mindent” típusú előzetes adatbázis-építés helyett (amik egyébként is a hacker-támadások célpontjai és sokféle visszaélésre adnak alkalmat) továbbra is a célzott megfigyelés jelenti a valódi megoldást.
Ez viszont alapos munkát és gyanút feltételez a megfigyelést végzők részéről, ahol az állampolgárokat védő garanciákat is tiszteletben kell tartani.
A biztos a menekültválság kapcsán arra is utalt, hogy a gyanút nem az útlevél vagy annak hiánya alapozza meg, hanem a szolgálatok megfelelő engedély birtokában végzett felderítése során megismert bizonyítékok.
Cannataci felidézte, hogy a terrorcselekmények végrehajtóinak java már egyébként is ismert volt a hatóságok előtt.
A szakadék szélén egy nagy lépést előre
A jelentés félelmetesen rímel a jelenlegi magyar helyzetre, hiszen elegendő arra gondolni, hogy tavaly nyáron terrorveszélyre hivatkozva a magyar kormány újabb jogkorlátozó csomagot fogadott el a titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatóknál keletkező adatokra vonatkozóan.
Közben Magyarországon a nemzetbiztonsági célú megfigyelést még mindig engedélyezheti az igazságügyi miniszter és még mindig hatályban vannak az - azóta EU-s szinten érvénytelenített - adatmegőrzési irányelvet magyar jogba átültető rendelkezések is.
A helyzetet végignézve az a szomorú konklúzió, hogy lassan mindenhol demagóg politikusok fenik a foguk az adatainkra.