Democracy & Justice

Riadót fújtak lengyel civilek a közélet átláthatóságáról szóló törvénytervezet miatt

Alighogy lengyel kormány előterjesztette a közélet átláthatóságáról szóló új törvénytervezet, több mint húsz lengyel civil szervezet állította pellengérre a javaslat legfőbb hibáit.

by Polish Helsinki Foundation for Human Rights

Közérdekű információk: tartósan bizalmas jelleg

A törvénytervezet újabb módját kínálja az információs jog korlátozásának: egy köztestület azon az alapon is visszautasíthatná információk kiadását, hogy "tartósan" kérelmezték a megtekintésüket, és ha a hivatal eleget tenne a kérésnek, azzal "gyakorlatilag ellehetetlenítené az információk kiadására kötelezett szerv működését".

Közérdekű információk: megtekintés fizetség ellenében

A törvénytervezet lehetőséget ad arra, hogy a közérdekű információk kiadását "előkészítési költségek" megfizetéséhez kössék. A hatályos törvény alapján is szabhatnak díjat az információk kiadásáért, azonban ha nem fizetik meg vagy sokallják az összeget, attól még a hivatal nem tarthatja vissza az információkat. Ha életbe lép a mostani javaslat, díjszabás a kérelem visszautasításával is felérhet.

Vagyonnyilatkozatok: teljes körű közzététel

Az új törvényjavaslat kitágítja azon személyek körét, akinek törvény szerint vagyonnyilatkozatot kell tenniük, és előírja, hogy valamennyi nyilatkozatot (kivéve a titkosszolgálati tisztekét) közzé kell tenni az interneten. Ez a szabály nem pusztán a szejm képviselőire és a helyi önkormányzatok tisztviselőire vonatkozna, hanem a gépjármű vezetési vizsgákon vizsgáztatókat ugyanúgy érintené, mint a városi rendőrségek dolgozóit, az Országos Munkaügyi Felügyelőség és az Államkincstár Jogászi Hivatalának személyzetét, vagy a szakmai munkát végző köztisztviselőket, sőt még a tűzoltókat és a Nemzeti Tűzoltó és Mentőszolgálat kisegítő munkatársait is.

Közigazgatási eljárások: nem védik a személyes adatokat

A jelenleg hatályos törvény szerint egy közigazgatási szerv visszautasíthatja a közérdekű információk kiadására vonatkozó kérelmet, ha ezt valaki személyes adatainak védelmében teszi. A mostani javaslat a közigazgatási eljárásokra korlátozná az effajta visszautasítás lehetőségét. Az új törvény értelmében a közigazgatási eljárások dokumentációja, különösen a közigazgatási határozatok közérdekű információnak minősülnek, melyek a közérdekű információk kiadási eljárása során nyilvánosságra kerülnek.

Törvényhozás: kevésbé átlátható és nyitott

A törvénytervezet semmilyen olyan mechanizmust nem vezet be, amelyik átláthatóbbá tenné a törvényalkotást, sőt, még le is rontja a jelenleg hatályos szabályozást. Ami a nyilvános konzultációkat illeti, az új törvényben ugyanaz áll, mint a Miniszterek Tanácsának működésére vonatkozó kötelező határozatban, azzal a különbséggel, hogy a javaslat nem köti meg a vélemények és panaszok benyújtásának határidejét. A Miniszterek Tanácsa esetében 14 napos határidőt állapít meg a határozat, amely rendkívüli körülmények esetén megrövidíthető. A törvénytervezet ezzel szemben semmiféle határidőt sem szab meg.

Jogalkotás és lobbizás

A hatályos lobbitörvény nyomdokaiban a szóban forgó törvénytervezet kétféle lehetőséget biztosít arra, hogy az állampolgárok részt vehessenek a jogalkotásban: egyik a lobbizás, a másik pedig a szakmai lobbizás. A jelenlegi törvénnyel szemben viszont az új jogszabály súlyos kötelezettségeket ró az információk kiadását illetően bizonyos természetes és jogi személyekre, így például a jogszabályokban érdekelt szervezetekre, intézményekre és személyekre (de a cégekre, vállalatokra már nem). Az információkiadás elmulasztása bűncselekménynek minősül. Aki bármilyen információt visszatart, az elveszíti a jogát ahhoz, hogy véleményezze a készülő jogszabályt.

Kiszivárogtatók: a fogalom lényege torzul

A törvénytervezet csak az olyan személyeket tekinti kiszivárogtatóknak, akik a bűnüldöző hatóságoknak tesznek bejelentést korrupciós bűncselekmények gyanújáról. A kiszivárogtató státusz megadása és visszavonása az ügyész önkényes döntésén múlik, vagyis a javaslat egyetlen ügyész kezébe helyezi a kiszivárogtató sorsát. Amennyiben az ügyész nem biztosítja a kiszivárogtató védelmét, az utóbbinak nincsen fellebbezési lehetősége. Az új törvény nem biztosít védelmet bűncselekménynek nem számító fenyegetettség, így például munkahelyi biztonsággal kapcsolatos kockázatok, mobbing vagy szexuális zaklatás bejelentése esetén.

Átláthatatlan az átláthatósági törvény megalkotásának folyamata

Immár hat hónapja dolgoznak a különleges szolgálatok koordinátora által előkészített törvénytervezeten, ám mindezidáig egyetlen szakpolitikai dokumentum sem látott róla napvilágot. Sosem esett róla szó a készülő jogszabályok hivatalos jegyzékében. Egészen 2017. október 24-én hallani sem lehetett a készülő jogszabályról, a nyilvános konzultációra hat munkanapot hagytak, és a törvény 2018. január 1-vel máris hatályba lép. A hivatalos közleményekkel ellentétben felületes, látszólagos és elsietett volt a jogszabályi tervezet nyilvános konzultációja.