EU Watch

Romániában az eddiginél is szabadabb utat kap a korrupció

A román kormány javaslata, hogy részesítsék amnesztiában a korrupt politikusokat, újabb csapás a jogállamra nézve és felhergelheti azokat az állampolgárokat, akiknek már kezd elegük lenni belőle, hogy állandóan a jogaikért és a demokráciáért tüntessenek.

by LibertiesEU

Románia - első ízben - most januárban vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, aminek köszönhetően erőteljesen megfogalmazhatja az álláspontját az Unió bizonyos politikai célkitűzéseivel kapcsolatban a következő fél évre és azon túl. Ez a pozíció ugyanakkor a bukaresti kormány fokozottabb ellenőrzését is magával vonja, éppen egy olyan időszakban, amikor EU-s tisztviselők, valamint az emberi jogokért és a demokráciáért küzdő jogvédők és lobbisták megkondították a vészharangot az alapvető jogok és a jogállamiság veszélyeztetettsége miatt.

Amnesztiát a cimboráknak

Ráadásul újabb okuk van az aggodalomra: Tudorel Toader igazságügyi miniszter ugyanis pár hete bejelentette, hogy a kormány ismét egy rendkívüli intézkedést készít elő. Az új kormányrendelet értelmében törölnék a politikusok és az elit más tagjai elleni korrupciós ítéleteket és határok közé szorítanák vagy akár lezárnák az ilyen ügyekben folyó vizsgálatokat. A kormány a saját állítása szerint azért hozná a rendeletet, hogy több legyen a hely az ország túlzsúfolt börtöneiben - noha nem igazán világos, miként szolgálná ezt a célt olyan személyek elleni ítéletek semmissé nyilvánítása, akiknek többnyire amúgy is sikerül elkerülniük a börtönbüntetést.

Az elitbűnözők elleni ítéletek visszavonása ugyanakkor nem csak azt jelentené, hogy tiszta lenne az előéletük, hanem azt is, hogy jogukban állna ismét közhivatalt vállalni (az elítélt bűnözőknek ugyanis Romániában tiltja a törvény, hogy kormányzati pozícióban helyezkedjenek el). Hogy örülhet most Liviu Dragnea, a jelenleg hatalmon lévő párt vezére, aki akár miniszterelnök is lehetne, ha korrupció miatt el nem ítélték volna. Ő történetesen választási csalást követett el, ami igazán jól mutat olyasvalaki esetében, aki egy demokrácia irányítását ambicionálja. A szóbeszéd szerint, ha hatályba lép a rendelet, Dragnea kerülne az amnesztiára várakozók sorának élére - úgyhogy van miért drukkolni a romániai demokráciának.

Az eset amúgy kihúzza a talajt a kormány érvelése alól, amivel az amnesztiarendeletet igyekeznek alátámasztani: Dragnea ugyanis egyetlen napot sem töltött börtönben olyan bűncselekmények elkövetése miatt, amelyekért akár több évre is leültethették volna. Igaz ugyan, hogy más korrupt politikusokra már róttak ki páréves börtönbüntetést, bár gyakran helyezték őket viszonylag korán feltételesen szabadlábra. Egy vesztegetésért elítélt politikus még a bukaresti polgármesteri hivatalért is ringbe szállt, miközben elvileg négyéves börtönbütetetését kellett volna éppen töltenie. Egy olyan országban, ahol több tízezerre rúg az elítéletek száma, elég nevetségesen hangzik, hogy párszáz korrupt politikusnak adott kegyelem helyet szabadít majd fel a börtönökben.

Súlyos, de javuló helyzet

A kormányrendelet éppen a legrosszabbkor jött. Romániában ugyanis az utóbbi években sikerült valamelyest visszaszorítani az óriási mértékű korrupciót. Többszáz tisztviselőnek - országgyűlési képviselőknek, minisztereknek, polgármestereknek, bíráknak és ügyészeknek - kellett bíróság elé állnia. Az ország korrupcióellenes ügynökségét az EU-ban az első öt között tartja számon az Európai Bizottság.

A Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (NKI) elnevezésű ügynökséget 2002-ben hozták létre. A hivatal feladata a korrupcióval kapcsolatos bűnügyek kivizsgálása és a felelősök büntetőeljárás alá vonása, és bizony sok a dolga. Mikor 2013-ban Laura Codruta Kovesi átvette az irányítást, megnövelte a munkatársak számát és fokozta a nyomozási munka hatékonyságát. Csak 2014-ben az ügynökség több tucat polgármester, öt parlamenti képviselő, két egykori miniszter és egy korábbi miniszterelnök ellen indított eljárást. Emellett több száz bírát és ügyészt is eljárás alá vontak. Kovesinek az ország legbefolyásosabb, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező vádlottjait 90 százalékban sikerült elítélnie, amit a román állampolgárok is méltányoltak: egy 2015-ös közvéleménykutatás szerint a románok 60 százaléka bízik meg az NKI-ban, míg a Parlamentben csak 11. Kovesi hivatala a rákövetkező évben négy polgármester, három miniszter, egy területi bíró, egy európai parlamenti képviselő és hat országgyűlési képviselő - köztük Dragnea - ellen hozott ítéletet.

Tevékenykedése, mondani se kell, nem sok barátot szerzett Kovesinek a kormányban, ellenségeket viszont annál inkább. Tavaly februárban Toader igazságügyi miniszter - igen, az a bizonyos Toader nevű igazságügyi miniszter - Kovesi eltávolítását kezdeményezte, ami júliusra meg is történt. Kovesinek ugyanis a politikusok és a kormánypárti média jóvoltából olyan ellenséges környezetben kellett folytatnia a munkáját, hogy félév után kénytelen volt lemondani. Nyilván ez az eset is hozzájárult ahhoz, hogy a Transparency International 2018-as korrupcióérzékelési indexén a 28 EU-s ország között Románia a 25. helyen végzett. Ha megszavazzák az amnesztiarendeletet, jövőre valószínűleg még gyengébb helyezést ér majd el az ország, bár Bulgária, Görögország és Magyarország komoly versenytársaknak ígérkeznek a legrosszabb helyért folyó küzdelemben.

Nem csak Románia ügye

Románia új korrupciós rendelete sok szempontból öngólnak látszik. Épp akkor jelentették be, amikor az EU-s elnökség miatt reflektorfénybe került az ország, az EU felől pedig egyre-másra érkeztek a figyelmeztetések a bíróságok függetlensége és a civil szervezetek szabadsága kapcsán. Ha viszont azt nézzük, hogy más EU-s országok, konkrétan Magyarország és Lengyelország, milyen arcátlanul vették semmibe az uniós jogot és értékrendet, mégpedig jószerivel (legalább is mostanáig) következmények nélkül, már kevésbé meglepő ez a lépés. És ahogy a magyarországi vagy a lengyelországi, úgy a romániai korrupció is az egész EU-t érintő probléma. Románia az EU-ban a korrupció miatt elherdált évi 904 milliárd euróra becsült összeg igen jelentős hányadáért felelős. Ráadásul az országban több olyan korrupciós ügy volt, ahol az EU-s támogatásokkal összefüggő csalás és visszaélés esete forgott fenn. Ilyen ügy Dragnea ellen is indult (nem az, amelyik miatt elítélték - láthatólag igen sok van a rovásán).

Miután az EU-ban jelenleg Románia ül az asztalfőnél, a többi tagállam igazán félretehetné az udvariaskodást és fokozhatná a román kormányra nehezedő nyomást, hogy állítsa teljeskörűen helyre a jogállamiságot és vegye komolyan a korrupcióellenes küzdelmet. A román uniós elnökség egyelőre ugyanis olyan benyomást kelt, mintha első lépésével még rosszabb helyzetbe akarná hozni a román állampolgárokat, akik már eddig is többször elárulva érezhették magukat a saját kormányuk által.