Tech & Rights

A lengyel válság legújabb fejezete: "alkotmányellenes" az Alkotmánybíróság módosítása

Az Alkotmánybíróság teljes mértékben alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, amelyet decemberben fogadott el a lengyel Országgyűlés.

by Polish Helsinki Foundation for Human Rights
(Image: REUTERS/Kacper Pempel/Files)
Március 8-án és 9-én tárgyalta az Alkotmánybíróság, a nemzeti ombudsman, a Legfelsőbb Bíróság, a Lengyel Nemzeti Igazságügyi Tanács és két országgyűlési képviselői csoport által benyújtott panaszokat az Alkotmánybíróságról szóló törvény 2015 decemberében elfogadott módosításával kapcsolatban.

A vitatott reform célja az Alkotmánybíróság megbénítása volt, csakhogy a nevezett testület mostani ítélete szerint a törvénymódosítás, úgy, ahogy van, alkotmányellenes.

Noha az Alkotmánybíróság ítéletei véglegesek és kötelező érvényűek, a kormány képviselői máris azt nyilatkozták, hogy nem teszik közzé a szóban forgó ítéletet a Jogi Közlönyben.

“Az Alkotmánybíróság március 9-i döntése és a kormánytisztviselők állásfoglalása nyomán fokozódott a lengyel alkotmányossági válság," közölte Danuta Przywara, a HFHR elnöke.

A bírák kinevezése

A néhány hónapja tartó lengyel alkotmányossági válságnak két vetülete van. Az egyik az alkotmánybírák kinevezésének módjával kapcsolatos.

Az Alkotmánybíróság testülete 15 bíróból áll, akiket kilenc évre neveznek ki. Az előző országgyűlés 2015 júniusában elfogadott egy olyan törvényt, amelyik értelmében ötöt közülük a Sejm (a Parlament alsó háza) nevez ki. 2015 novemberében három bíró, 2015 decemberében pedig másik kettő megbízatása járt le.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása 2015 augusztusában lépett hatályba, 2015 októberében pedig, az előző Parlament egyik utolsó ülésén, a kormánytöbbség egyetlen ülés alkalmával öt bírót nevezett ki.

A 2015 októberi országgyűlési választások után Andrzej Duda, az új elnök kijelentette, hogy nem esketi fel az öt új bírót, mivel erősen kétségesnek tartja a kinevezésük módját.

Az új kormánytöbbség egyik első lépése az volt, hogy öt új bírát nevezett ki. Az Országgyűlés elfogadta a határozatokat, visszavonva a korábbi kinevezéseket. Először is átalakította a Sejm eljárási szabályait, majd 2015 decemberében kinevezte az öt új bírót. Az elnök azon nyomban - még ugyanaznap este - fel is eskette őket.

The government changed the rules of the Sejm, the lower house of Parliament, to ease its appointment of five new judges.  (Image: Kancelaria Premiera)

Ennek a döntésnek a fényében 2016 január elején az Alkotmánybíróság elnöke bejelentette, hogy az új kormánytöbbség által 2015 decemberében kinevezett bírák közül kettőre már kiosztott ügyeket. Jelenleg az Alkotmánybíróság testülete 12 aktív bíróból áll.

Vitát okozó változások

Az alkotmányossági válság másik vetülete az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával függ össze. 2015 december végén, rohamtempóban és anélkül, hogy nyilvános vitára bocsátották volna a kérdést, a Sejm elfogadta az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását.

A módosítással számos vitás rendelkezés került be a törvénybe. Az új jogszabály értelmében ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság határozatképes legyen, az esetek többségében az eddigi 9 helyett 13 bíró jelenlétére van szükség.

A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért amicus curiae véleményt adott be az eljárásokkal kapcsolatban. Ebben a HFHR azt állította, hogy amennyiben más jogszabályokat is ilyen kapkodva hoznak meg, az veszélybe sodorja az alkotmányos rendszer stabilitását, és ez adott esetben alapjaiban rendítheti meg a jogállami demokráciát.

Az alkotmánybíróság ítélete

Az Alkotmánybíróság március 9-én, 12 bíró jelenlétében ítéletet hirdetett. Ebben azt állította, hogy az új törvény, amelyet minden ízében alkotmányellenesnek tart, működésképtelenné tette.

A Bíróság ítélete szerint alkotmányellenes volt mind a törvény módosítása, mind pedig az, ahogyan azt keresztülvitték a Parlamenten.

Annyira kapkodva hajtották végre a módosítást, hogy képtelenség volt érdemben értékelni a törvényjavaslatot, miközben igen sokan vélekedtek úgy, hogy a módosítás ellentétes az alkotmánnyal, közölte a testület.

Az ítélet szerint az is alkotmányellenes volt, hogy a törvény a kihirdetésének napján mindjárt hatályba is lépett.

The court said that it could not perform its work under the new act and found it unconstitutional in every respect. (REUTERS/Kacper Pempel)

Az Alkotmánybíróság megjegyezte, hogy lényegesen lelassítja az ügymenetet, hogy a legtöbb ügy tárgyaláson teljes létszámban kell jelen lennie a bíráknak, valamint, hogy az új szabályok szerint egyáltalán nem racionális alapon dől el, mely ügyet a bírák melyik csoportjára osztják ki.

A Bíróság azt a rendelkezést is kifogásolta, hogy érkezési sorrendben, szűk határidővel kell megtárgyalnia az ügyeket:

"[A törvényhozóknak] a lehető legkedvezőbb környezetet kell megteremteniük az ítélkezéshez, nem pedig beleavatkozni az ítélkezés folyamatába azzal, hogy előírják, mennyi ideig foglalkozhat a Bíróság egy-egy üggyel."

Ugyanerre a következtetésre jutottak azzal a rendelkezéssel kapcsolatban is, hogy a tárgyalásokra a felek értesítését követő háromtól hat hónapon belül kell sort keríteni, ennél nem lehet korábbra kitűzni az időpontjukat.

Reakciók

A kormánytisztviselők a Bíróság ítéletét pusztán "üzenetnek" tekintik a bírák részéről, és nem tartják kötelező érvényűnek. Beata Szydio miniszterelnök közölte, hogy inkább ez az ítélet nem felel meg a lengyel törvényeknek.

A miniszterelnök még a tárgyalás előtt kijelentette, hogy nem fogja megjelentetni az ítéletet. "Az az üzenet, amelyet a bírák egyike-másika holnap megfogalmaz, törvényes értelemben nem számít ítéletnek. Nem követhetek el alkotmánysértést azzal, hogy közzé teszek egy ilyen dokumentumot."

Witold Waszczykowski külügyminiszter az ítéletre adott válaszában így fogalmazott: "Az Alkotmánybíróság elnöke egyre inkább úgy viselkedik, mint egy iráni ajatollah".

Adam Bodnar ombudsman így nyilatkozott a tárgyalás után: "Amennyiben nem teszik közzé az ítéletet, olyan jogi káosz veszi kezdetét, ahol többé nem érvényesek a jogállamiság normái."
Minister of Foreign Affairs Witold Waszczykowski said the head of the Constitutional Tribunal was behaving like an ayatollah from Iran. (Image: Polish Institute of International Affairs - Flickr/CC content)

A HFHR kommentárja

A Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért szerint a jelenlegi lengyel alkotmányossági válság veszélybe sodorja a jogállamot. A Bíróság ítéletének el nem ismerése arra megy ki, hogy aláássák a testület politikai pozícióját, ami a HFHR szerint súlyos törést okoz a jogrendszerben.

Danuta Przywara, a HFHR elnöke kijelentette: "Attól tartok, hogy bekövetkezhet az a legrosszabb állapot is, amikor két jogrendszer létezik egymás mellett. Egy, amelyik nem ismeri el az Alkotmánybíróság ítéleteit - tehát a kormány és a teljes adminisztráció - és egy másik, az igazságszolgáltatás azon része, amelyik elismeri az alkotmánybírósági döntéseket."

A HFHR szerint a mostani válság súlyosan sérti az emberi jogokat, ezért nemzetközileg kell vele foglalkozni. "Ugyanakkor egyszerű a megoldás - elég végrehajtani az Alkotmánybíróság ítéleteit," közölte Przyware. "Ami nem valószínű, hogy egyhamar bekövetkezik."