EU Watch

Mire számíthat a magyar kormány a parlamenti szavazás után?

Az Európai Parlament ma megszavazta a sürgősségi eljárás indítását Magyarországgal szemben, melynek célja a demokrácia és a szabadságjogok alapvető védelmének biztosítása.

by Israel Butler

Az eljárást a "7. cikként" szokták emlegetni, mivel az Európai Unióról szóló 7. cikk rendelkezik róla. A Parlament nem azt szavazta meg, hogy szankcionálják a magyar kormányt, erre ugyanis nincsen felhatalmazása. Inkább arról van szó, hogy megadta a startlövést, elindítva ezzel a 7. cikk szerinti eljárást.

Miért veszítette el Orbán az Európai Parlament jobbközép politikai erőinek támogatását?

Orbán pártja, a Fidesz az Európai Néppárt (EN) tagja, amely a legnagyobb képviselőcsoport az Európai Parlamentben. Az EN a Fidesz iránti lojalitásánál fogva nem sokkal ezelőttig mindig egységesen a magyar kormányt bíráló határozatok ellen szavazott.

Számos néppárti képviselő ugyanakkor egyre inkább feszengett amiatt, ahogyan Orbán támadja a jogokat és a demokráciát. A szavazás előtt pár nappal azonban még nem volt tudható, vajon az EN vezetése felsorakozik-e Orbán mögött. A pártvezetés végül a 7. cikk élesítését szavazta meg a magyar kormány ellen.

Nem látható tisztán, mi indította a Néppártot arra, hogy a Fidesszel szemben foglaljon állást. Annyit tudni, hogy Orbán mostanában közeli kapcsolatot alakított ki különböző tekintélyelvű populista pártokkal, mint amilyen a lengyel Törvény és Igazság párt vagy az olasz Liga. Ezek a pártok nem az EN képviselőcsoportjához tartoznak. Orbán feltehetően megfenyegette a néppárti vezetést, hogy ha az EN megszavazza a 7. cikket, akkor 12 képviselőjével otthagyja ezt a képviselőcsoportot és inkább ezekkel a tekintélyelvű populistákkal köt szövetséget. Az EN azonban ezt blöffnek tartva azzal számolt, hogy a Fidesznek esze ágában sincs otthagyni az Európai Parlament legnagyobb frakcióját. Nem kizárt, hogy Manfred Weber, az EN frakcióvezetője, a szavazásban lehetőséget látott a kritikusai elhallgattatására. A jövő évi európai parlamenti választások után Weber ugyanis az Európai Bizottság élére szeretne kerülni. Mindeddig azonban állandóan kifogásolták amiatt, hogy minduntalan Orbán mellé állt, aki pedig folyvást súlyosan megsértette az európai értékeket. Weber most annak bizonyítására, hogy a pártérdekek fölé helyezi az alapvető uniós szabályok elfogadását, bízvást hivatkozhat rá, hogy megszavazta a 7. cikk érvényesítését.

Mi következik tehát?

Most az Európai Unió Tanácsa napirendre veszi Magyarország ügyét. Ebben a testületben tanácskoznak az uniós tagállamok miniszterei. A 7. cikk szerinti eljárás várhatóan hosszúra nyúlik majd. Legalább három szavazásra kell sort kerítenie a Tanácsnak az eljárás különböző szakaszaiban, mire odáig jut az ügy, hogy szankciókat léptessenek életbe Magyarország ellen.

Első szakasz

A 28 uniós kormányból huszonháromnak kell megszavaznia egy olyan állásfoglalást, miszerint egyetértenek azzal, hogy "egyértelműen fennáll" az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt alapvető jogok és szabadságjogok "súlyos" megsértésének veszélye. A Tanácsban helyet foglaló kormányok még a szavazás előtt különféle javaslatokat tehetnek a magyar kormánynak.

Aki ismeri a magyarországi helyzetet, könnyen beláthatja, hogy bőven nem csupán veszélyről van szó, hanem Magyarország ténylegesen megsértette a 2. cikkben felsorolt értékeket. A Tanács ennek ellenére valószínűleg végigcsinálja az első szakaszt.

Nincsen korlátozva, mennyi időt fordíthat a Tanács erre a szakaszra. Lehet, hogy a kormányok úgy döntenek, hogy napirenden tartják a kérdést és hónapokig húzzák a tárgyalásokat. Ez történt például a lengyel kormány esetében, amellyel ugyancsak a 7. cikk alapján foglalkozik a Tanács.

Miért hagynák az uniós kormányok, hogy a folyamat megrekedjen ebben a szakaszban? Mert azok, amelyek valóban védeni kívánják a 2. cikkben foglalt értékeket, attól tartva, hogy nem jön össze 23 kormány, amelyik alkalmazni kívánja a 7. cikket, jobbnak látják, ha nem sürgetik a szavazást. A vonakodás annak tudható be, hogy bizonyos kormányok félnek tőle, hogy egyszer rájuk is sor kerül. Emiatt előfordulhat, hogy a Magyarország és Lengyelország miatt aggódó kormányok inkább fenntartják ezt az átmeneti helyzetet és csak vitatkozni fognak a Tanácsban anélkül, hogy hivatalos döntést hoznának.

Második szakasz

Ha a Tanács megfelelő többségi szavazattal továbbengedi az eljárást, és eközben mit sem javul a magyarországi helyzet, akkor a testület döntése alapján a második szakaszba kerülhet az eljárás, majd újabb szavazás jöhet. Ezúttal arról kell dönteni, hogy a magyarországi helyzet valóban "súlyos és állandó" sérelmet okoz-e az alapvető jogokra és szabadságjogokra nézve. Ennek a szavazásnak azonban egyöntetűnek kell lennie (csupán a vizsgált ország, ez esetben Magyarország szavazatára nincsen szükség).

Ezt pedig nem könnyű elérni. Mondjuk, hogy sikerül megnyerni a 7. cikk alkalmazásával kapcsolatban szkeptikus kormányokat annak, hogy változtassanak az álláspontjukon. Ámde Lengyelország és Magyarország kölcsönös ígéretet tett arra, hogy megvédik egymást és, ha szavazásra kerülne sor, vétót emelnek. Egyes elemzők szerint úgy kerekedhet felül a Tanács ezen a nehézségen, ha ebben a második szakaszban egyszerre szavaznak a két országról. Ezáltal mindkettőt kizárnák a szavazásból, és így nem védhetnék meg egymást. Csakhogy kérdéses, hogy ez mennyire volna jogszerű.

Harmadik szakasz

Amennyiben a második szakaszban is megszavazzák a 7. cikk alkalmazását, és Magyarországon továbbra sem javul a helyzet, a Tanács jóvoltából a harmadik szakaszba juthat az eljárás. Ebben a szakaszban dönthet úgy végül a Tanács, hogy szankciókat vezet be Magyarország ellen. Az ilyen döntést "minősített többséggel" kell meghozni, ami adott esetben azt jelenti, hogy a 28 kormányból 16 szavazatára volna hozzá szükség.

A 7. cikk alapján hozott szankció olyan intézkedés, amelyik egy országtól megvon valamilyen, az EU-hoz való csatlakozással szerzett jogot. A leggyakrabban emlegetett példa, hogy egy kormány elveszítheti a szavazati jogát és így többé nem szólhat bele, milyen törvényeket hoz az EU. A kormányok ugyanakkor egyéb előnyökre is szert tesznek az uniós csatlakozással: ilyen az európai határokon átnyúló szabad kereskedelem vagy az, hogy az EU-n belül bárhová irányulhat pénzmozgás, vásárolhatók és értékesíthetők különböző szolgáltatások, nem beszélve arról, hogy az adott ország képviselői részt vehetnek azon a rengeteg találkozón, ahol az uniós jogszabályokról és politikai intézkedésekről döntenek. De előfordulnak jelképes szankciók is, például, hogy nem fordítják le az uniós dokumentumokat a megbüntetett kormány országának nyelvére vagy nem támogatják, hogy az ország állampolgárai magas szintű köztisztviselői pozíciókat töltsenek be.

Idézhet-e elő változást az európai parlamenti szavazás?

Még ha a Tanács gyorsan lezavarja is az eljárást a harmadik szakaszig és különféle szankciókkal sújtja Magyarországot, akkor sem világos, javulna-e ettől a magyarországi jogrendszer és demokrácia állapota. A mostani szavazásra több évvel ezelőtt kellett volna sort keríteni. Mára a magyar kormány gyakorlatilag bekebelezte a médiát, elhallgattatta a vele szemben kritikus jogvédő csoportokat, kormánypárti érdekek szerint átalakították a választási rendszert, az ellenzékben pedig teljes a zűrzavar. Ha nem uniós országról volna szó, az EU elkezdhetné kívülről támogatni a független sajtót, a civil szervezeteket és az ellenzéki pártokat. Csakhogy Magyarország az Unió része, márpedig az EU nem avatkozhat be a saját tagállamainak ilyesfajta belügyeibe.

A Liberties hosszasan kampányolt amellett, hogy az EU hozzon létre az EU-n belül működő jogvédők támogatására egy új pénzalapot (az Európai Értékek Eszközét) annak mintájára, ahogyan az Európán kívüli országok aktivistáit támogatja. Egy ilyen lépés az emberi jogok és a demokrácia társadalmi támogatottságát is erősítené. Az Európai Bizottságnak azonban nem tetszett az ötlet.

A Liberties azt is indítványozta, hogy az EU vonja meg az anyagi támogatást az alapvető jogokat megsértő kormányoktól. Ezt a javaslatot a Bizottság is felkapta, az ennek alapján megfogalmazott jogszabály jelenleg arra vár, hogy Tanács rábólintson. Magyarország nagymértékben hagyatkozik uniós finanszírozásra, így az anyagi támogatás megvonásával esetleg rá lehetne bírni a kormányt, hogy váltson hangnemet. Az EU-nak azonban meg kell találnia a módját annak, hogyan tudná a kormányt megleckéztetni az ártatlan állampolgárok sérelme nélkül. A Liberties azt javasolta, hogy az EU-s pénzeket közvetlenül osszák, mert így biztosan eljutnának az egyszerű emberekhez. Ám ez az elképzelés sem vívta ki a Bizottság egyetértését.