Tech & Rights

#MeAndMyRights: A jól ismert sötétség: Hogyan nyírja ki a nyilvános vitát a tömeges megfigyelés

Kutatások szerint a tömeges megfigyeléstől visszaszorul az interneten a szólásszabadság. Olvasd el sorozatunk legfrissebb cikkét, amelyből sok mindent megtudhatsz a "hallgatás spiráljáról".

by Israel Butler

Az internetes nyilvánosság viselkedése jó ideje foglalkoztatja a kutatókat. Az eredmények szerint amióta Edward Snowden feltárta, hogy a titkosszolgálatok szorosan nyomon követik az internetes tevékenységünket, a nyilvánosság egyre inkább olyan térnek érzékeli az online kommunikációt, ahol megszűnt a magánszféra. Másképp fogalmazva: a legtöbben úgy viselkednek már az interneten, mint olyan nyilvános helyen, ahol folyamatosan megfigyelik őket. Erre, amikor a megfigyelés hatására az emberek inkább nem árulnak el semmit sem magukról, azt szokták mondani, hogy a "hallgatás spiráljába" kerültek.

Egy négy európai országban 2014-ben felvett kérdőív válaszadóinak többsége az Egyesült Királyságban (60%), Németországban (65%), Spanyolországban (66%) és Franciaországban (76%) - részben a kormányzati megfigyelés, részben pedig az üzleti szféra általi ellenőrzés miatt - úgy véli, az internet nem biztonságos hely ahhoz, hogy kifejezhessük a véleményünket.

#MeAndMyRights sorozatunk előző cikkeit is olvasd el!

Egy amerikai kérdőívre válaszolók huszonöt százaléka azok közül, akiknek tudomásuk volt a kormány tömeges megfigyelési programjairól, arról számoltak be, hogy másképp alkalmazzák a kommunikációs technológiákat, mint korábban, például már nem beszélik meg online felületeken a magánéletüket, nem keresnek rá bizonyos témákra az internetes böngészőkkel, és nem sütnek el olyan poénokat, amelyek a kontextusukból kiragadva mást jelenthetnek.

Egy másik kutatás egyes Wikipedia oldalak látogatottságának megfigyelése alapján azt vizsgálta, hogyan változott meg az internethasználat. A kutatásban szereplő közel 50 Wikipedia oldal olyan témákkal foglalkozik, amelyeket a média szerint a tömeges megfigyelési program keretében figyelemmel kísér az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége. Az eredmények szerint a Snowden-féle kiszivárogtatások után hosszú távon 30%-kal esett ezeknek az oldalaknak a látogatottsága.

Olyan vizsgálatról is tudni, amelynek során kísérleteket folytattak annak megállapításához, mennyire hajlandóak az emberek a tömeges megfigyelési programok létezésének tudatában a politikai véleményük kifejezésére online felületeken. A kutató arra jutott, hogy a szélesebb nyilvánosság tagjai általában öncenzúrát gyakorolnak az interneten (adott esetben a Facebookon), és inkább nem adnak hangot uralkodó politikai nézeteknek vagy az elfogadott szabályoknak ellentmondó politikai véleményeknek.

#MeAndMyRights sorozatunk előző cikkeit is olvasd el!

Egy közelmúltbeli kutatás arra a kérdésre irányult, hogy az internethasználók mennyire beszélnek meg vagy fejtenek ki bizonyos (jogilag megengedett) témákat illetve tevékenységeket, illetve milyen mértékben keresnek rá az ilyesmire vagy osztanak meg információkat róla. A kutatásban résztvevők 62%-a azt válaszolta, hogy a kormányzati megfigyelés miatt kevésbé beszélnek vagy írnak bizonyos témákról. 78% állította, hogy a kormányzati megfigyelés hatására óvatosabban nyilvánulnak meg online felületeken. Ugyancsak 78% válaszolta, hogy a kormányzati megfigyelés hatására óvatosabban keresnek rá bizonyos témákra az interneten. 60% nyilatkozott úgy, hogy a kormányzati megfigyelés miatt kevésbé osztanának meg saját tartalmakat.

Elég egyértelmű tehát az eredmény: a tömeges megfigyelés kinyírja az interneten folyó és a demokrácia működése szempontjából elemi fontosságú vizsgálódást és eszmecserét.

Ha alaposabban meg akarod érteni ezeket a kérdéseket, vagy szeretnél utánanézni, milyen tényekre és kutatásokra támaszkodtunk a cikkben, itt a teljes jelentésünket elolvashatod arról, hogyan értelmezhető a 'Biztonság az emberi jogokon keresztül'.

#MeAndMyRights