Honnan jött a reform gondolata?
Ilyen nehéz időkben, amilyenek Olaszországban (és általában Európában) járják, örömteli fejlemény, hogy az olasz parlament eltökélte, módosítja az ország büntetés-végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit. A törvény felülvizsgálatára annak a reformfolyamatnak a keretében kerül sor, amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2013-ban, a Torreggiani ügyben hozott döntése indított el, amikor is Olaszországot elítélték a börtönök túlzsúfoltsága miatt.
2017 júliusában, miután az olasz parlament nekilátott egy delegáló törvény előkészítésének a büntetés-végrehajtási rendszer megújításáról, a Liberties tagszervezete, az Antigone 20 javaslattal állt elő a büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatban. Ezek között szerepelt a magánzárka alkalmazásának megszigorítása, etikai kódex kialakítása a rendőrök és a börtönőrök számára, előrelépés az alternatív fegyelmi intézkedések minőségét és használatát illetően, több tanulási és munkalehetőség biztosítása és egy külön a kiskorúakra vonatkozó büntetés-végrehajtási kódex kidolgozása.
A jó
Bár még nem hoztak végső döntést a törvénymódosításról, nemrég közzétették, miről fog szólni. Ennek alapján az új törvény a most hatályos jogszabályokhoz képest előrelépésnek tekinthető, amennyiben a hangsúlyt a személyes méltóságra és jogokra helyezi, hivatkozik az európai fegyintézeti szabályokra (amelyek ezáltal bekerülnek az olasz jogba), végre hivatalosan is elismeri és szabályozza a dinamikus megfigyelést (amit eddig informálisan alkalmaztak az olasz börtönökben), fontolóra veszi újfajta technológiákat bevezetését az elítélteknek a külvilággal folytatott kommunikációjában és előirányozza az alternatív intézkedések szélesebb körű alkalmazását.
A rossz
Ugyanakkor hátulütői is vannak a törvénymódosításnak, mégpedig, hogy "egyszerűsítés" ürügyén korlátoz bizonyos jogi garanciákat, valamint, hogy egyes pontjain előkerül a "javító" intézet avítt elképzelése.
A csúf
A pozitív hozadékok mellett az új jogszabály továbbra sem veszi figyelembe a büntető törvény egyes területeit. Nem tesz semmit annak érdekében, hogy érvényesítse a szexuális élethez, az érzelmi élethez vagy a vallásszabadsághoz való jogot, mint ahogyan a külföldiek vagy a nők sajátos helyzetére sincsen tekintettel.
Az Antigone észrevételei
Mindemiatt az Antigone szükségesnek találta, hogy közzé tegye a rendelettel kapcsolatos álláspontját, amelyet a képviselőház igazságügyi bizottságának a tagjaihoz is eljuttatott. A szervezet a delegáló jogszabály figyelmen kívül hagyott pontjaihoz, a keresztül vitt, ámde elégtelen változtatásokhoz és a büntetés-végrehajtási kódex hátrányára váló módosításokhoz fűzött megjegyzéseket.
"Az előző, 43 évvel ezelőtt hozott büntetés-végrehajtási törvényhez képest mindenképpen előrelépés történt" - fejtette ki az Antigone elnöke, Patrizio Gonnella. - "Csak szeretnénk, ha ezzel a lendülettel a hosszú távú célokat szem előtt tartva merészebb módosításokra kerülne sor. Ezért arra kérjük a kormányt és az országgyűlési bizottságokat, fordítsanak figyelmet a delegáló jogszabály elhanyagolt részeire (a szexuális élethez és az érzelmi élethez való jogok, a külföldiek és a nők jogai és a vallásszabadság terén), valamint hozzák nyilvánosságra a kiskorúakra vonatkozó büntetés-végrehajtási kódexet bevezető rendelettörvény tartalmát."