Tech & Rights

Ártalmas és felesleges a magánzárka alkalmazása a holland idegenrendészeti fogdákban

Ártalmas és komoly egészségkárosodáshoz vezethet az idegenrendészeti őrizetben lévők magánzárkába zárása. A holland kormány ígérete ellenére, miszerint gátat szab a magánzárka alkalmazásának, egy jelentés kimutatta, hogy egyáltalán nem történt változás.

by PILP

Ártalmas és komoly egészségkárosodáshoz vezethet, ha magánzárkába zárják az idegenrendészeti őrizetben lévőket, márpedig a holland kormány ígéretével szemben ma is ugyanannyira dívik ez a gyakorlat, mint korábban. Ez derült ki egy "Magánzárkába kell-e zárni a szenvedőket?" című, március 3-án holland nyelven megjelent jelentésből. Az Amnesty International, a Dokters van de Wereld (világ orvosai) és a Stichting LOS (illegális bevándorlókat támogató országos központ) által közösen jegyzett jelentésben egy korábban őrizetben lévő személy így számolt be a vele történtekről:

Egy hete tartottak őrizetben, amikor nagyon rossz híreket kaptam a fiamról, azt, hogy veszélyben forog az élete. Majdnem megbolondultam. Sírtam, ütöttem-vágtam magamat. Az egyik őr, aki értett a nyelvemen, hallotta, hogy azt mondom, véget vetek az életemnek. Egyszer csak négyen értem jöttek és azt mondták: "Úgy hallottuk, öngyilkos akar lenni. Átvisszük egy másik cellába." Azt nem mondták, hogy itt teljesen el leszek különítve. A cellában bent volt a vécé, és volt ott még egy matrac, egyetlen takaróval. Nagyon kemény volt. Egy éjszakát töltöttem a magánzárkában. Itt elveszik az ember ruháit, matracon kell aludnia, és egy kamera figyeli minden lépését. Közölték, hogy a saját biztonságom érdekében van erre szükség. Azt válaszoltam: "Nagyon fázom, erre is a biztonságom érdekében van szükség? Csak még betegebb leszek." Egész éjjel sírtam, közben folyamatosan figyeltek. Vajon így akartak büntetni? Hát magánzárkába kell zárni a szenvedőket?"

A tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldieket őrizetbe lehet venni Hollandiában. Évente több ezer külföldit zárnak be, akiknek vagy el kell hagyniuk az országot, vagy be sem léphetnek oda, ezért a határon tartják őket fogva. A fogva tartottakat nem csak a szabadságuktól fosztják meg, hanem különböző durva intézkedéseknek is alávethetik őket. Ezek egyike a teljes elkülönítés.

Sürgősen módosítani kell a szabályozáson

Orvosi és emberi jogi szempontból egyaránt aggályos magánzárkába rakni valakit, különösen idegenrendészeti fogdákban. Az emberi jogi egyezmények szigorúan szabályozzák a magánzárka alkalmazását. Kizárólag kivételes esetekben van rá lehetőség, olyankor, ha feltétlenül szükséges, és akkor is tekintettel kell lenni az arányosság és a diszkrimináció-ellenesség kritériumaira. Továbbá minden esetben külön indokolni kell, miért került sor a módszer alkalmazására. Orvosi kutatásokból tudható, hogy a teljes elszigeteltség - még ha rövid ideig tart is - ártalmas lehet az egyén (mentális) egészségére nézve. Ezért próbálja az utóbbi időben a holland mentális egészségügyi rendszer visszaszorítani és végül betiltani a magánzárka alkalmazását.

A holland kormány hajlandónak mutatkozott arra, hogy korlátozza magánzárkának az idegenrendészeti fogdákban való alkalmazását. Ám az Amnesty International, a Dokters van de Wereld és a Stichting LOS közös vizsgálata kimutatta, hogy a külön cellában tartás gyakorlata mit sem csökkent az elmúlt időszakban. 2014 januárjától október végéig 379 hivatalosan őrizetben lévő külföldit tartottak magánzárkában. A százalékos arány semmit sem változott az évek folyamán: folyamatosan átlag 1,2 és 1,3 között mozog a napjukat teljes elszigeteltségben töltők aránya. Bár elhanyagolhatónak tűnik ez a szám, a lényeg az, hogy minden évben külföldiek százát zárják magánzárkába, aminek káros következményei lehetnek az egészségükre nézve.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a magánzárka elkerülésének szándékával szemben az utóbbi években alig változott a törvényalkotás illetve a szakpolitikai iránymutatások és gyakorlatok. Emiatt sürgősen módosítani kell a szabályozáson.

Tavasszal a holland kormány elé kerül az a törvénytervezet, amelyik egy sor változást vezetne be a külföldiek fogva tartásával kapcsolatban. Nyilvánvalóan ez volna a megfelelő alkalom a magánzárka használatának korlátozására. És hogy ez nem lehetetlen, arra Svédország a példa, ahol nem fordulhat elő, hogy valakit büntetés gyanánt magánzárkába zárjanak. 2014-ben a Flen nevű községben fogva tartott 508 külföldiből 15-ször fordult elő, hogy fegyelmezési okokból átlagosan 12 órára magánzárkába raktak valakit. 2014 első hónapjaiban azok a külföldiek, akiket "intézményen belüli zavarkeltésért" magánzárkába csuktak Hollandiában, átlagosan öt és fél napot töltöttek ott. Egyikük 29 napig, folyamatosan magánzárkában tartózkodott.

"Az érintettek gyakran súlyos pszichológiai zavarokkal küszködő személyek," közölte a jelentés egyik szerzője, Annemarie Busser az Amnesty Internationaltól. "Nem fogdában, hanem pszichiátrián volna a helyük, ahol szakszerű kezelést kapnának."

Javaslatok

A jelenleg alkalmazott idegenrendészeti intézkedések emberi jogsértésekhez és (gyakran igen súlyos) egészségkárosodáshoz vezethetnek. Nem csak a fogva tartott külföldiek, hanem a fogdák személyzete biztonságának érdekében is szükség volna a változtatásra. A mai elvárásoknak nem felel meg az őrizetben lévő külföldiek magánzárkába zárása. Emiatt arra kell törekedni, hogy végképp felszámoljuk ezt a módszert.

Az intézkedések megtervezésekor egyfelől a holland egészségügyi rendszer, másfelől a törvényszéki elmegyógyászat, valamint a sikeres külföldi példák is irányadók lehetnek. Ezekből kiderül, hogy drasztikusa csökkenteni lehet, sőt akár meg is lehet szüntetni az elkülönítés alkalmazását. Az Amnesty International, a Dokters van de Wereld és a Stichting LOS arra kéri a politikai döntéshozókat, a végrehajtó szakembereket és az intézkedések ellenőrzésével megbízottakat, hogy nagyon komolyan fontolják meg ezt a kérdést. A lépések megtervezésekor érdemes figyelembe venni az alábbi ajánlásokat:

Javaslatok a kormány számára:

  • Töröljék a törvényből az idegenrendészeti fogdákban a magánzárka mint fegyelmező eszköz alkalmazásának lehetőségét.
  • Tegyenek konkrét lépéseket egy akcióterv szerint a magánzárka mint fegyelmező eszköz alkalmazásának visszaszorítása és végső soron kiiktatása felé; ennek során vegyék figyelembe a mentális egészségügyi rendszerben mérvadónak tekintett szempontokat.

Az Amnesty International jelentésének Hollandiáról szóló fejezete