A konzervatívok régóta vártak már a pillanatra, amikor végre előállhatnak a tervükkel, hogy visszavonják az emberi jogi törvényt (EJT) és lecserélik az ún. "brit alaptörvényre" (BAT). A politikailag provokatív törekvés ráadásul szembemegy az Emberi Jogi Bíróság intézményével, és nem kizárt, hogy végső soron azt eredményezi, hogy az Egyesült Királyság felmondja az Emberi Jogi Egyezményt, és kilép az Európa Tanácsból. Ez a lépés tehát hosszú távon alááshatja az ország stabilitását.
Egyértelműen minden brit lakos, ám mindenekelőtt a kiszolgáltatott kisebbségek és a kitoloncolásra váró szülők gyermekeinek jogait csorbítanák a tervbe vett jogalkotási lépések, amelyekkel nem véletlenül a Konzervatív Párt konferenciája után hozakodtak elő, amikor a szakértők már nem tudnak érdemben hozzászólni a változtatásokhoz.
Alaposabban megvizsgálva a végkifejletet, az alábbi indítványokról van szó:
JAVASLAT: Vonják vissza a Munkáspárt 1998-as emberi jogi törvényét
- Az EJT-nek köszönhetően fokozódott az ország szuverenitása. Korábban egyből Strasbourgba vitték az ügyeket anélkül, hogy brit bíróság ítélkezett volna velük kapcsolatban. Az EJT elfogadása óta a brit bírák minden, az ország területén felmerülő emberi jogi panaszról döntenek, és ítéletükkel befolyásolják a később Strasbourgba kerülő ügyek kimenetelét. Ha visszavonják az EJT-t és lecserélik a BAT-re, Strasbourg ismét erőteljesebben az ellenőrzése alá vonja az Egyesült Királyság-beli igazságszolgáltatást: a brit ítélőszékek megint afféle elsőfokú bíróságokká fognak leminősülni.
- Az EJT eltörlése újabb sebet ejtene az ország egységén. Skóciára ugyanis nem vonatkozna a törvényi változás (miután a Skót Nemzeti Párt kijelentette, hogy Skóciában nem vonják vissza az EJT-t), ráadásul egy "brit" alaptörvényre irányuló javaslat minden bizonnyal Észak-Írországban is feszültségeket gerjesztene. Meglehet, végül Anglia és Wales alaptörvényéről beszélhetünk csak.
- Az EJT nem a "Munkáspárt emberi jogi törvénye". Óriási többpárti támogatással és a Tory vezetőség jóváhagyásával fogadták el annak idején. Nagyon nem vall a konzervatív értékrendre, hogy egy leplezetlenül pártos alkotmányos törvény mellett kardoskodnak.
JAVASLAT: Vessenek véget a brit bíróságok és az Emberi Jogi Bíróság formális kapcsolatának. A jövőben a brit ítélőszékeknek ne kelljen figyelembe venniük a strasbourgi döntéseket. Ezzel az Egyesült Királyságban a Legfelső Bíróságé lenne az utolsó szó az emberi jogokat érintő ügyekben.
- A brit bíróságoknak nem kell a strasbourgi döntéseket követniük, elég, ha "figyelembe veszik" őket. Amint azt különböző vezető bírák már számtalan alkalommal kifejtették - a javaslatokban megfogalmazott állítással ellentétben - az EJT nem tette precedens-értékűvé a strasbourgi bíróság ítéleteit.
- A brit bíróságok döntései eleve gyakran eltérnek a strasbourgi ítélőszék joggyakorlatától, hogy tekintetbe vehessék az Egyesült Királyság sajátos törvényeit, hagyományait és szokásait.
- A mostani javaslat nem erősíti a Legfelső Bíróság alkotmányos jogkörét, hiszen az Egyesült Királyságban eleve ennek a testületnek a kezében van a végső döntés az emberi jogi sérelmekkel kapcsolatos ügyekben. Ám ha az ország mégsem mondja fel az egyezményt, a brit lakosok ezután is továbbvihetik az ügyüket Strasbourgba, miután kimerítették a hazai jogi lehetőségeket. Az Egyezményben foglalt jogok felhígításával csak valószínűbbé válik, hogy a strasbourgi ítélőszék az ország ellen foglal majd állást.
- A konzervatívok 180 fokos fordulatot tettek ebben a kérdésben: elfogadása idején még megpróbálták belevetetni az EJT-be, hogy a strasbourgi ítélőszék döntése "kötelezze" a brit bíróságokat, amit az országgyűlés végül érthető módon elutasított.
JAVASLAT: Ne kérhesse számon az Emberi Jogi Bíróság a brit törvények megváltoztatását. Az országgal szembeni ítéleteket ezentúl "tanácsadásnak" tekintik majd, így csak parlamenti jóváhagyás esetén kezdeményezhető ezek alapján törvénymódosítás
- A Bíróság nem is kérheti számon az ország törvényeinek megváltoztatását. A parlamenti szuverenitás sértetlen, amit bizonyít például, hogy nem hajtottak végre az elítéltek szavazójogával kapcsolatos ügyben hozott döntést. Mindezzel együtt a brit kormány ratifikálta az Egyezményt, amivel magára vállalta azt a nemzetközi jogi kötelezettséget, hogy tiszteletben tartja a Bíróság ítéleteit.
- Ha pusztán "tanácsadásnak" tekintik az ítéleteket, ezzel az ország megszegi a nemzetközi kötelezettségeit, szembemegy a Bíróság intézményével, ami végső soron azt eredményezheti, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európa Tanácsból.
- Egy ilyen helyzet alapjaiban rengetné meg az ország nemzetközi tekintélyét, megnyirbálná a politikai tőkéjét és csökkentené az európai befolyását.
- Önkényuralmi rendszerekhez illő veszedelmes precedenst teremtene, ha az országgyűlésnek kellene "jóváhagynia" a strasbourgi ítéleteket. Akkor esetleg a Legfelső Bíróság döntéseit is "jóvá kellene hagyatni" az országgyűléssel? És egyáltalán, minek vacakolni a bíróságokkal: miért ne fordulhatnának a panaszosok mindjárt a parlamenthez, hogy az "hagyja jóvá" vagy utasítsa el a kérelmüket?
- Ellentétben a konzervatívok állításával, az Országgyűlés valójában nem utasította el az elítéltek szavazójogáról szóló ítéletet, hiszen nem is támasztottak a parlamenttel szemben olyan elvárást, hogy szavazzon meg egy lehetséges reformra vonatkozó törvényjavaslatot. 2011-ben 256 képviselő szavazott meg a kérdéssel kapcsolatban egy szándékosan botrányt okozó indítványt, ami azonban csak töredéke az összesen 650 országgyűlési képviselőnek. Az igazság az, hogy 2013 decemberében egy, az üggyel megbízott pártközi országgyűlési bizottság azt javasolta, hogy minden 12 hónapos vagy annál rövidebb ideig tartó börtönbüntetést töltő személynek biztosítsák a szavazójogot, mivel semmilyen meggyőző büntetésvégrehajtási politikával kapcsolatos érv nem szól a szavazati jogtól való megfosztás mellett.
JAVASLAT: Pontosabban meg kellene határozni, mikor és hogyan alkalmazzák az emberi jogi törvényeket az Egyesült Királyságban. Ezzel elejét vehetnék annak, hogy a Bíróság egyoldalúan döntsön az emberi jogi törvények érvényesítéséről a közélet teljesen új területein.
- Az EJT meghozatalával az országgyűlés már rendelkezett arról, mikor és hogyan alkalmazzák az emberi jogi törvényeket. A lakosság ügyeiben eljáró köztestületeknek (pl. a rendőrségnek, a szociális munkásoknak, a különböző kormányhivataloknak stb.) kötelességük kezeskedni az Egyezményben foglalt jogok betartásáért. A Bíróság nem hoz semmiféle döntést a közélet új területeivel kapcsolatban, ahol érvényesíteni kell az emberi jogi törvényeket.
JAVASLAT: Korlátozzák az emberi jogi törvények érvényességét a legsúlyosabb esetekre, ne legyenek alkalmazhatók a lényegtelen ügyekben.
- Ez a kitétel világossá teszi, hogy a konzervatívok meg akarják bizonyos jogoktól fosztani a brit lakosságot.
- Hátborzongató, hogy egy befolyásos politikusokkal rendelkező politikai párt úgy véli, joga van eldönteni, mikor lehessenek érvényesíthetők az emberi jogok és mikor ne, illetve melyek a lényegtelennek tekintendő ügyek.
JAVASLAT: Legyenek kiegyensúlyozottak a jogok és a kötelezettségek. Azok, akik nem tesznek eleget a társadalmi kötelezettségeiknek, egy törvényszék előtt védekezve ne követelhessenek maguknak ún. "minősített jogokat".
- A büntető és a polgári jog egyaránt tele van olyan, az állam által ránk rótt kötelezettségekkel, amelyeket mindenkinek be kell tartania.
- Az EJT azon kevés jogszabályok egyike, amelyek lehetővé teszik a köznapi emberek számára, hogy különféle visszaélések, rossz bánásmód, hanyagság stb. miatt felelősségre vonhassák az államot.
- Az EJT-ben foglalt jogok általában eleve korlátozottan érvényesíthető minősített jogok, hogy teret adjanak mások jogai illetve a szélesebb társadalmi érdekek érvényesülésének.
JAVASLAT: Biztosítani kell, hogy az ország biztonságra nézve veszélyt jelentők, illetve az illegális határátlépők ne hivatkozhassanak megkérdőjelezhető módon az emberi jogaikra a kitoloncolásuk megakadályozása végett .
- Ez a visszatetsző javaslat hatályon kívül helyezné a kínzás tilalmát, valamint a családi élet tiszteletben tartásának jogát a kitoloncolásra váró külföldiek esetében.
- Elfogadásával az ország egyértelműen szerződésszegővé válna, vagyis ha az Egyesült Királyság nem akar kilépni az Egyezményből, akkor nem hozhat ilyen törvényt. Strasbourg újra és újra világossá teszi, hogy a kínzással szembeni tilalom abszolút jellegű, vagyis nemzeti, faji stb. hovatartozására tekintet nélkül, mindenkire nézve érvényes.
- Ártatlan gyermekek jogait is csorbítaná egy ilyen törvény, akiknek az érdekeit figyelmen kívül hagynák, amikor az egyik szülőjüket kitoloncolják az országból.