Újraválasztása óta a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy aláássa a magyarországi civil szervezetek hitelességét és ellenőrzése alá vonja a kormánytól független forrásokból származó anyagi támogatásukat. Meggyőződésünk, hogy a demokrácia egyik fő támasza az aktív és független civil társadalom, mely kiemelt szerepet játszik a kormány hatalmát ellenőrző fékek és ellensúlyok rendszerében. Putyin Oroszországa a példa rá, hogy a civil szféra állandó zaklatása miként fordul át az NGO-k kriminalizálásába, hogyan teszi lehetetlenné a működésüket. Szolidaritásunkat fejezzük ki a magyarországi civil szervezetekkel, és felszólítjuk a magyar - meg a többi - kormányt: hagyják békén a civil társadalmat!
Ma, június 12-én kerül sor egy találkozóra egyfelől magyar kormánytagok, másfelől norvég, izlandi és lichtensteini diplomaták között, ahol az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmusról, és ennek részeként a Norvég Finanszírozási Mechanizmusról (Norvég Alapról) tárgyalnak. Az esemény apropóján arra kérjük a partnerszervezeteinket, hogy nyilatkozatunk közlésével fejezzék ki a magyarországi civil társadalom iránti szolidaritásukat.
Második Orbán-kormány: fokozódik a demokrácia leépítése
Az Orbán-kormányt már a korábbi ciklusban is számos kritika érte, amiért felszámoltja a független intézményeket és szétfeszíti a parlamentarizmus kereteit. 2014-gyel kezdődően, második ciklusába érve, az Orbán-kormány még erőteljesebb csapásokat mér a demokráciára. Az egyik ilyen csapás, hogy nagy lendülettel igyekszik aláásni a kormány ellensúlyaként működő autonóm civil szervezetek hitelességét és megakadályozni, hogy független forrásokból kapjanak támogatást.
A Norvég Finanszírozási Mechanizmus az EU és Norvégia, Izland, valamint Lichtenstein között kötött megállapodás részeként gazdaságilag kevésbé fejlett európai országokban megvalósuló projekteket támogat. A magyar kormány április elején, egy nappal a nagyarányú újramegválasztása után indított támadást a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) ellen. A Norvég Alap csekély hányadát képező NTCA-t egy négy magyarországi alapítványból álló konzorcium osztja szét, mely mindezidáig igen sikeresen végezte a munkáját. Most egyszeriben azzal vádolják Norvégiát, hogy a négy alapítványon keresztül megpróbálja befolyásolni a magyar politikát. Norvégia határozottan visszautasította a feltételezést.
Norvégia bele akar avatkozni a magyar politikába? Micsoda képtelenség!
Miután Norvégia visszautasította a vádakat, a magyar kormány a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) ügynökeit küldte rá a konzorcium vezetőjére, az Ökotárs Alapítványra, hogy ellenőrizzék az alapot kezelő szervezeteket. A kormány egyre erőteljesebben támadja a négy NGO-t, mondván, hogy a norvég pénzek szétosztása révén beleavatkozik a politikába. Jelezték, hogy a KEHI kiszáll a konzorciumot vezető Ökotárs Alapítványhoz, ugyanakkor két másik tagszervezetnél is vizsgálatot tartottak. Az alapítványokat megfenyegették, hogy amennyiben nem hajlandóak együttműködni, felfüggesztik az adószámukat. Az alapot kezelő konzorciumot alkotó szervezetek vitatják, hogy jogilag szabályos lett volna a KEHI-vizsgálat.
Norvég Alap: ez csak a tünet
Az elmúlt években a kormány minduntalan megrágalmazza a civil szervezeteket, különösen azokat, amelyek szembeszegülnek a kormány ideológiájával (így például az LMBT+ jogokat védő csoportokat). Egy 2014. május 30-án megjelent cikkben az áll, hogy állítólagos politikai hovatartozásuk alapján a kormány feketelistára tette a Norvég Civil Támogatási Alapból (NTCA) részesülő független magyarországi civil szervezeteket. A Reuters-hoz emailen eljuttatott aznapi nyilatkozatában a kormány azt bizonygatta, nem kívánja egyenként elővenni az NGO-kat, ugyanakkor megismételte a vádat, miszerint a pénztámogatásokat politikai befolyásszerzésre használták.
Magyarországon egyre csökkennek a civil szervezetek jogérvényesítési lehetőségei, szűkül a mozgásterük, a sajtó pedig mostantól fogva öncenzúrát kénytelen gyakorolni, mivel a médiatörvény szólásszabadságot korlátozó rendelkezései, valamint a bevett bírói gyakorlat elveszi az újságírók kedvét a kormányt bíráló cikkek megjelentetésétől. Ezek a lépések lassan a putyini Oroszországhoz teszik hasonlóvá Magyarországot, ahol a még szabad hangok elhallgattatásával a demokratikus állam utolsó védőbástyáit rombolják le.
Az egyik feketelistás szervezet, az Atlatszo.hu szerint a kormánynak a Norvág Alap és a kapcsolódó civil szervezetek ellen intézett támadása odáig fajult, hogy a környezetvédelemmel foglalkozó és korrupcióellenes csoportok is ki vannak téve a hatóságok zaklatásának. Minderre egyetlen kézzelfogható magyarázat adódik: a magyar kormány egyszerűen nem hajlandó elfogadni, hogy az általa nem kedvelt szervezetek támogatáshoz jussanak.
Kísérletek a jogvédő szervezeteket elnémítására
A helyzet úgy áll, hogy ha egy szervezet valaha is támogatásban részesült a Norvég Alapból, bizton számíthat a hatósági vizsgálatra, amely azt hivatott eldönteni, legitim célokra költi vagy költötte-e a norvég adófizetők pénzét, vagy pedig arra szemelték ki, hogy a többségi magyar társadalom akaratával szembemenve, bizonyos politikai csoportérdekeket szolgáljon.
Egy másik feketelistás NGO, a Társaság a Szabadságjogokért szerint az eddigi kísérletek egy olyan kormányzati intézkedéssorozatba illeszkednek, amelynek célja, hogy elhallgattasson mindenkit, az egyszerű állampolgároktól kezdve, a sajtón át, a civil társadalom képviselőiig, ne engedje, hogy bárki is bírálólag lépjen fel a kormánnyal szemben. Ha szemügyre vesszük a kormány 2010 óta hozott intézkedéseit, kiderül, hogy már az előző kormányzati ciklusban megkezdődött a független intézmények felszámolása, a parlamentarizmus kereteinek szétfeszítése és az ellenzéki hangok súlytalanná tétele. Ide tartozik a médiatörvény, az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése, a független Adatvédelmi Ombudsman intézményének felszámolása, a választási rendszer átalakítása, vagy éppen az Alaptörvény elfogadásának módja és tartalma.
A kormány mindent megtesz a független sajtó elhallgattatásáért
A független véleménynyilvánítók elleni hadjárat részeként a kormány június 2-án lemondásra kényszerítette az egyik legnagyobb magyar internetes híroldal, az Origo.hu főszerkesztőjét. Május utolsó hetében ugyanis egy olyan cikksorozat jelent meg a híroldalon Lázár Jánosról, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető államtitkáról, amelyik szerint az feltételezhetően indokolatlanul költött kétmillió forintot állami pénzből az utazására. Lázár János nyilvános nyomásgyakorlással reagált a hírekre. Valószínűleg ennek hatására kényszerült távozni az az Origo.hu főszerkesztője, aki a hírek szerint eleinte ellenállt a kiadón keresztül őket érő politikai nyomásnak. Az Origo.hu szerkesztősége nem ért egyet a főszerkesztő elmozdításával és nem látja biztosítottnak, hogy az eddigi munkáját folytassa. Június 2-a óta több mint egy tucatnyian hagyták ott a szerkesztőséget. Az Origo.hu vezetősége tagadja a politikai nyomásgyakorlással kapcsolatos vádakat.