Tech & Rights

Végleges az EJEB ítélete: a magyar egyháztörvény sérti a vallásszabadságot

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája elutasította a magyar kormány visszautalásra vonatkozó kérelmét. Ezzel a döntéssel véglegessé vált a Bíróságnak az egyháztörvénnyel szemben hozott korábbi ítélete.

by Hungarian Civil Liberties Union

A 2012-ben hatályba lépett egyháztörvény miatt több, státuszától megfosztott egyház fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), közülük kilencet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselt. Az egyháztörvény arra kényszerítette a bejegyzett, törvényesen működő egyházakat, hogy vessék alá magukat egy újraelismerési eljárásnak, amelynek során a kormány eldöntheti, mely egyházak tarthatják meg a státuszukat és kapnak állami támogatást. A kegyvesztett, a kormánynak nem tetsző egyházak közül többet nem helyeztek vissza a jogaikba. A panaszosok a Bíróságnak benyújtott kérelmükben arra hivatkoztak, hogy a törvény diszkriminatív és sérti a vallásszabadságot.

Magyarország ellen döntött a Bíróság

A Magyar Keresztény Mennonita Egyház és mások v. Magyarország ügyben hozott, április 8-i EJEB-ítélet megállapította, hogy az új magyar egyháztörvény sérti a panaszos egyházaknak az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadságát.

Az ítélet szerint "azzal, hogy kevésbé szigorú bánásmód alkalmazása helyett megfosztották a sértetteket az egyházi státuszuktól, hogy nemigen igazolható módon politikai színezetű újraelismerési eljárásnak vetették alá az egyházakat, valamint, hogy a kérelmezőket úgy a lehetséges együttműködés, mint a hitéleti tevékenységek támogatása terén a bevett egyházaktól eltérően kezelték, a magyar hatóságok nem tettek eleget a semlegesség követelményének". A Bíróság úgy találta, hogy egy demokratikus társadalomban nem volt nyomós társadalmi indoka ezeknek a jogalkotási lépéseknek.

A Nagykamara elutasította a visszautalási kérelmet

A magyar kormány azt kérte, utalják vissza az ügyet az EJEB Nagykamarájához. A Nagykamara csak kivételes esetben hagyja jóvá a visszautalási kérelmeket, melyek elfogadhatóságáról szabadon dönt. Jelen esetben a Nagykamara öttagú bizottsága nem látott arra utaló körülményt, ami az ítélet megváltoztatását indokolhatná, mely így végérvényessé vált.

Az ítélet közvetlen hozadéka, hogy a magyar kormánynak egyezségre kell jutnia a kérelmező egyházakkal a státuszuk visszaállítása, valamint az őket ért károk megtérítése tekintetében. Amennyiben fél éven belül nem születik ilyen egyezség, a Bíróság maga rendezi el ezeket a kérdéseket a felek számára.

Az egyháztörvény alkotmányellenességét tavaly a magyar Alkotmánybíróság is kimondta (2003/6 sz. ítélet [III. 1.]), ám a kormány ahelyett, hogy a vallásszabadság és vallási egyenlőség helyreállítását célzó jogalkotási lépéseket tett volna, inkább az egyháztörvény keresztülvitele mellett döntött az Alaptörvény módosításával.

Kijózanító ítélet

Az EJEB ítéletének fényében nem csak az egyháztörvény, hanem az Alaptörvény is sérti az Emberi Jogok Egyezményét a jelenlegi formájában. A TASZ úgy látja, ennek a döntésnek végre ki kell józanítania a magyar államot: muszáj felismernie, hogy kénytelen lesz felhagyni a vallásszabadság támadásával. A panaszosok státuszának helyreállítása és anyagi kártalanítása mellett a magyar államnak most meg kell semmisítenie mind az egyháztörvényt, mind pedig az Alaptörvény módosításait.

"Amennyiben nem tudja az Egyezmény követelményeihez igazítani az egyháztörvényt, Magyarországnak viselnie kell a nemzetközi kötelezettségeinek egyértelmű megszegéséből fakadó következményeket" - szögezte le Hegyi Szabolcs, a TASZ Lelkiismereti Szabadság Programjának jogásza.