"A külföldi veszedelemmel szembeni védekezés eszközei előbb-utóbb mindig is a zsarnokság kezébe kerültek" ― James Madison, az Egyesült Államok negyedik elnöke
Egy német közvélemény-kutatás szerint, amely közvetlenül a párizsi támadások után készült, tízből kilencnél is többen támogatják a kormányt a biztonsági intézkedések fokozásában. Az ARD televízió Deutchlandtrend című közvélemény-kutatással foglalkozó műsorából kiderül, hogy a németek 91 százaléka támogatja az olyan "helyénvaló biztonsági intézkedéseket", mint az erőteljesebb rendőri jelenlét vagy a gyakoribb biztonsági ellenőrzések, és csupán öt százalék tart attól, hogy ezek az intézkedések veszélyeztetik az alkotmányos jogaikat.
Eközben Belgiumban az egyhetes legmagasabb fokú terrorkészültség, mialatt megpróbálták előkeríteni a párizsi merényletek utolsó gyanúsítottját, reflektorfénybe állította a kormányzó bevándorlásellenes koalíciós partnert, a N-VA-t. Bart De Wever Új Flamand Szövetsége az utóbbi hetekben azon volt, hogy átalakítsa a fő hatalmi struktúrákat.
"Ez volt Európa 9/11-e ... Átformálta a közvéleményt. És miként az Egyesült Államokban, itt, Európában is új törvényeket fognak bevezetni," állítja De Wever.
A Nemzeti Front nyert a legtöbbet párizsi támadásokon
A szabadságot és emberi jogokat felemésztő, félelem vezérelte politika legutóbbi megnyilatkozása a francia szélsőjobbos Nemzeti Front (NF) állítólagos győzelme volt. A szavazatok 27,9 százalékának birtokában ez a párt végzett az első helyen a regionális választások első körében.
Dániában az állampolgárok 53,1 százaléka utasította el az EU-hoz fűződő kötelékek megerősítését, azzal, hogy leszavazták az EU igazságügyi és belpolitikájához való csatlakozást.
Még az olyan mérsékeltebb politikai erők is, mint a német kereszténydemokraták, engedtek a bevándorlásellenes, biztonság-központú beszédmódnak.
Az annak idején Amerikában hódító vita a felügyelet fokozásáról most Európában újult ki. Franciaország és Nagy-Britannia bejelentette, hogy szigorítanák az ellenőrzést és minden olyan intézkedést, amely visszaveti hazai pályán a terrorizmust.
'A kvóta fokozza a terrorfenyegetettséget!'
A magyaroknál Orbán Viktor nem is olyan régen azzal kavart indulatokat a migránsokról folytatott vitában, hogy kerítést húzott fel az ország déli határa mentén, majd pedig média kampányt indított az uniós kvótaterv ellen, aminek alapján a menedékkérőket elosztanák az európai országok között.
Egész oldalas újsághirdetésekben és televíziós hirdetésben támadták a tervet, ami ellen Magyarország és Szlovákia pert is indított az Európai Bíróságon. Lehet, hogy a csehek is beszállnak a perbe, a lengyelek pedig egyszerűen kijelentették, hogy nem vesznek részt a menekültek áthelyezési programjában.
A kvótaterv ellen kampányoló kormányoldal azt állítja, hogy a 10 milliós Magyarországnak 160 000 menekültet kellene befogadnia, holott a 160 000 áthelyezésre váró közül pusztán 1294 személyt irányítanának az országba.
A lehető legrosszabbkor jött
Ahogy az eddigiekből is kiderült, az európai politikusok nem voltak restek meglovagolni az állampolgárok félelmeit, és még a menekültek iránt legnyitottabb országok is szorosra fűzték a bevándorlási szabályok és az új biztonsági intézkedések közötti szálakat. A támadások folyományaképpen feltehetően növekedni fog az idegengyűlölet és a meglévő bevándorlási és menekültügyi szabályozás elutasítottsága, az európai értékeket pedig maga alá gyűri majd a nemzeti érdek.
Ugyanebben a szellemiségben hirdették azt a szalagcímek az újságokban Európa-szerte, hogy veszélybe került az EU egyik legfőbb hozzáadott értéke, a határmentes schengeni övezet.
Végül egy manapság sokat tárgyalt téma, a légi járatok utasairól történő adatgyűjtés szabályai, újabb felügyeleti jogkörrel ruházza fel az európai hatóságokat, miközben várhatóan gyors ütemben halad majd az Európai Bizottság kezdeményezése, hogy új szabályozást alakítson ki a fegyverek hozzáférhetőségéről.
Érdemes okulni a múltból
Ideje hát, hogy minden német, francia, olasz és magyar - minden európai - odafigyeljen arra, hogy Európa ne kövesse el ugyanazokat a hibákat, mint 9/11 után az Egyesült Államok, és ne végezze külföldi háborúkban, tömeges megfigyelés miatt kitört botrányok közepette, amelyek fenyegetik az állampolgárok szabadságát és emberi jogait.
Az emberi jogok világnapján szeretnénk minél hangosabban és egyértelműbben kifejezni, hogy a hatalom által elkövetett önkényes visszaélések végső soron a terrorizmus malmára hajtják a vizet. A radikalizmus az elnyomásból, a korrupcióból és az állam gyengeségéből fakad.
Folk György, A Liberties.eu főszerkesztője