Az olasz hatóságok elutasítják az "Olaszországi hotspotok: Hogyan vált a menekültekkel és a migránsokkal szemben jogsértővé az EU kiemelt kezdeményezése" című jelentést.
A Dublin III. értelmében a menedékkérőknek abban az országban kell kezdeményezniük a menekültügyi eljárást, ahol beléptek az EU területére. Ez azt jelenti, hogy a határállamok (így Olaszország és Görögország) viselik az eljárások lefolytatása jelentette teher nagy részét, és nekik is kell gondoskodniuk a legtöbb menedékkérőről is, akik nem hagyhatják el azt az országot, ahol benyújtották a kérelmet.
2013 és 2015 között Olaszország nem tudta azonosítani mindazokat a migránsokat, akik más országban, például Németországban kívánták beadni a kérelmüket, ezért az EU megoldást próbált találni erre a problémára.
'100% azonosítási arány'
2015 májusában az Európai Bizottság a fogadó országbeli "100 százalékos azonosítási arány" elérése érdekében bevezette a hotspot megközelítést, mondván, hogy a hotspot regisztrációs központokban a hatóságok könnyebben be tudják azonosítani a migránsokat, és különválasztani azokat, akik benyújthatják a kérelmet azoktól, akiket vissza kell küldeni a származási országukba.
A hotspotokat azzal az uniós ígérettel hozták létre Olaszországban, hogy a menekültek jó részét azután áthelyezik máshová. Később azonban kiderült, hogy az uniós országok nem bírnak egyezségre jutni a kvóta rendszer kérdésében, és elkezdték lezárni a határaikat. A hotspotok viszont megmaradtak.
“Nem az olaszok találták ki a hotspotokat," állítja az Amnesty jelentése is.
Az EU-s útmutatók alapján az olasz hatóságok egyre több kényszerítő eszközhöz folyamodtak annak érdekében, hogy le tudják venni a migránsok ujjlenyomatát. Bár "semmi kétség afelől, hogy a rendőrök túlnyomó többsége hibátlanul látja el a feladatát," áll az Amnesty jelentésében, "olyan is akad, aki aránytalan mértékű erőszakot, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot alkalmaz, vagy akár meg is kínoz embereket."
“A '100 százalékos azonosítási arány' elérésére kitalált hotspot megközelítés miatt az olasz hatóságok eljutottak annak a határáig, sőt azon is túl, amit a nemzetközi emberi jogi törvény megenged."
Reakciók
A jelentés heves reakciókat váltott ki a civil társadalomból, miközben az olasz rendőrség és a hatóságok élesen elutasították, mondván "Londonban írták, nem pedig Olaszországban".
Számos civil szervezet, köztük az Antigone és a CILD, akikhez az ADIF is csatlakozott, válaszul kiadtak egy, az Amnesty jelentését támogató állásfoglalást.
Reméljük, az olasz hatóságok végül ki fogják vizsgálni az Olaszország területén történt visszaélésekkel kapcsolatos állításokat.