Októberben érvényüket veszítik a lengyel gyülekezési törvény kulcsfontosságú rendelkezései. A Közigazgatási és Digitalizálási Minisztérium azonban csak március végén fogott bele az új gyülekezési törvény kidolgozásába, aminek még keresztül kell mennie a teljes törvényhozó apparátuson.

Az alkotmánybíróság 2014 szeptember közepén korszakalkotó ítéletében kifogásolta a gyülekezési törvény bizonyos rendelkezéseit, így a spontán gyülekezésre vonatkozó kitételeket, a konkrét tömeges események betiltására vonatkozó határozatok visszavonását lehetővé tévő eljárás hiányát és azokat a rendelkezéseket, amelyek az egy időben zajló tömeges események elkülönítésére kötelezik az önkormányzatokat.

Az ítélet 2015 októberével kezdődően hatálytalanította a gyülekezési törvény bizonyos rendelkezéseit, ám a Közigazgatási és Digitalizálási Minisztérium csak nemrég nyújtotta be az alkotmánybírósági döntés alapján kidolgozott törvényjavaslatot.

Felmerülő problémák

A Helsinki Bizottság az Emberi Jogokért (HFHR) a minisztérium kérésére áttekintette és véleményezte a törvényjavaslatot. "Több probléma is felmerült az új gyülekezési törvénnyel kapcsolatban," közölte Dr. Adam Bodnar, a HFHR alelnöke.

A törvénytervezet megkülönbözteti egymástól a felvonulásokat és az egy helyben tartott gyűléseket, melyeket különböző szervezési szabályoknak rendel alá. A javaslat egyik legfőbb újdonsága, hogy az egy helyben tartott gyűlések esetében megváltozott a hatóságok értesítésére kiszabott idő: ezentúl erre az esemény kezdete előtt legalább 12 órával sort kell keríteni.

"A bejelentési idő megváltozásával az egy helyben tartott gyűléseket voltaképpen spontán gyülekezések gyanánt kezelnék, amelyek törvényes elismeréséért oly sokat tett a HFHR," magyarázta a szervezet egyik jogásza, Michał Szwast.

A Helsinki Alapítvány azt szeretné, ha hat órára csökkentenék azt az időhatárt, amennyivel annak kezdete előtt be kell jelenteni egy eseményt. Ez kedvezne a spontán megmozdulásoknak, ugyanakkor a rendőrségnek is maradna még bőven ideje a felkészülésre, hiszen az ilyen jellegű események általában nem kívánják meg a forgalom elterelését.

Mit jelent a felvonulás?

A HFHR a felvonulásokra vonatkozó szabályozás egy részét is kifogásolta. Többek között túlontúl tágnak és ezért hiányosnak tartja a felvonulás meghatározását.

"A felvonulásnak a törvénytervezetben szereplő megfogalmazása egyaránt alkalmazható lesz erdőben, parkokban vagy városokban tartott menetekre. Márpedig ilyen esetekben nem kellene feltétlenül alkalmazni a gyülekezési törvényt, és például arra kötelezni a szervezőket, hogy tegyenek eleget a hivatalos bejelentési kötelezettségüknek," állítja Dr. Bodnar.

A szervezet szóvá tette, hogy a bejelentés minimum időhatárának három helyett hat munkanapra történő meghosszabbítása egy olyan felvonulás esetében, amelyik akadályozza a forgalmat, nem felel meg az alkotmánybírósági döntésnek, hiszen a testület úgy határozott, hogy már a három napos időhatár is túl hosszú, amennyiben sérti a gyülekezési szabadságot.

Bírósági felülvizsgálat

A Helsinki Alapítvány a gyülekezési kérelmeket visszautasító döntésekkel szembeni jogorvoslati eljárást is bírálta. Az új szabályok ugyan biztosítják, hogy a tartományi kormányzók dönthessenek az ilyen beadványokról még mielőtt sor kerülne a tervezett eseményre, bírói felülvizsgálat lehetőségéről azonban nem tesz említést a törvénytervezet.

"Az új törvényben nem szerepel ilyen garancia a bírói felülvizsgálatra vonatkozó döntéseket illetően, miközben az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet iránymutatásai egyaránt hangsúlyozzák, hogy az érdekelt feleknek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a gyülekezéseket tiltó döntések bírósági felülvizsgálatát kérjék, még a tervezett esemény előtt," közölte Swast.

A Helsinki Bizottság az eljárás módosítását javasolja, hogy a szervezők kérhessék a helyi hatóságok döntésének bírósági felülvizsgálatát, és még az esemény előtt sor kerülhessen a bíróság döntésére.