"Kíváncsiak vagyunk, vajon az állampolgárok akkor is megszavazták-e volna a kormány programját, ha a választásokat megelőzően tájékoztatják őket arról, mire készülnek - hogy gyengíteni kívánják a jólléti államot, kereskedelmi alapúvá tennék a közegészségügyi rendszert, és korlátoznák a sajtó és a szólás szabadságát," mondta Ana Brakus, a CESI nevű civil szervezet munkatársa, az új kormány első 100 napját értékelő sajtótájékoztatón.
A Platform 112 súlyos aggodalmát fejezte ki az új kormány tevékenységét illetően, amellyel lerontotta a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának korábbi minőségét.
A szervezet követeli, hogy a kormány haladéktalanul és feltétlenül hagyjon fel a demokratikus intézmények lerombolásával, a jóléti állam tönkretételével, a sajtó szabadságának veszélyeztetésével és a civil szervezetek és a kritikus civil társadalom tevékenységének akadályozásával.
Miként azt az új kormány első 100 napjának értékelésében kifejtik, a Platform 112 minden Ustasha-párti megnyilvánulás nyilvános elítélésére és megfelelő szankcionálására szólít fel, célja, hogy ne fordulhasson elő, hogy bárki is ezzel a hagyománnyal kacérkodhasson - ebben a folyamatban pedig Zlatko Hasanbegović művelődésügyi miniszter elmozdítása az első, ne pedig az utolsó lépés legyen.
A szabad média bukása
A médiára nehezedő általános politikai nyomás veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát és súlyosan akadályozza a kirekesztett társadalmi csoportok elismerését és integrációját, a problémáik megfelelő kezelését.
A Horvát Rádió és Televízió (HRT) legfőbb személyiségeinek leváltását politikai alapon, nem átlátható és önkényes intézkedések során hajtották végre. Ám ezzel nem szűnt meg a közszolgálati média átpolitizálása. Azzal az állítólagos szándékkal, hogy megelőzzék az etnikai és vallási gyűlölködés terjedését, bevezették a szatirikus tartalmak politikai cenzúrázását.
"A Horvát Köztársaságban a demokrácia nap mint nap közelebb kerül a demokratúrához, avagy a lerontott demokráciához," mondta Dragan Zelić, a GONG munkatársa.
Emberi jogok nélkül nincsen fejlődés
A demokrácia nem a többség uralma a kisebbség felett, hanem egy olyan rendszer, amely egyaránt véd minden állampolgárt és az összes kisebbség jogaiért kiáll; egy olyan rendszer, ahol az egyéneknek és a csoportoknak joguk van nyilvánosan hangot adni a bírálataiknak és a kritikus véleményeiknek. Ezt jelenti a választók szabad választása.
"Nem csak Oresković miniszterelnök, hanem a teljes hatalmon lévő koalíció felelősséget visel az országban kialakult helyzetért. Nem bújhat ki-ki a saját tárcájának védelmet adó falai mögé. Horvátország gazdasági-társadalmi fejlődése elképzelhetetlen az alapvető emberi jogok és szabadságjogok betartása nélkül," vonta le a következtetést Gordan Bosanac, a Béke Tanulmányok Központjának munkatársa.