Kormányainkat a második világháború után annyira sokkolta, milyen borzalmakat követtek el embertársaink ellen, hogy védelmünk alapvető normáit lefektetve kialakították az emberi jogok rendszerét.
Némelyik kormány azonban megpróbálja aláásni azt a védelmet, amely az európaiak nemzedékek óta élvezett békéjének, jóllétének és szabadságának a záloga. Egyre hevesebben fenyegetik a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat. Először Magyarországon, azután Spanyolországban, most pedig Lengyelországban lehettünk ennek tanúi. Noha a tagállamok kormányai elkötelezték magukat ezek mellett az értékek mellett, az Európai Unió nem rendelkezik elegendő hatáskörrel ahhoz, hogy képes legyen őket megvédeni.
Az Európai Bizottság létrehozott egy jogállamiság ‘keretrendszert’, amely felhatalmazást ad a számára arra, hogy vizsgálatot indítson és javaslatokat tegyen olyankor, ha valamelyik kormány súlyos gondokkal küzd. A Bizottság azonban nem él következetesen ezzel a hatáskörével. Miközben számos ország követ el kirívó jogsértéseket, eddig mindössze egyszer alkalmazták ezt az eljárást.
Állapotfelmérések
Annak biztosítására, hogy valamennyi uniós tagállam azonos bánásmódban részesüljön, valamint azért, hogy ne váljanak széleskörűvé a jogsértések, az Európai Parlament felszólítja az Uniót az EU-s tagállamok rendszeres felülvizsgálatára. 2016 nyarán az Európai Parlament várhatóan elfogad egy határozatot, amelyben arra kéri az Európai Bizottságot, hozzon létre egy olyan mechanizmust, amelyik révén valamennyi EU-s országban pár évenként felülvizsgálnák a jogállamiság, a demokrácia és az alapjogok állapotát.
Sajnos a Bizottság - tehát az az EU-s intézmény, amelyik új jogszabályokra tehet javaslatot - már többször tudatta az Európai Parlamenttel, hogy nem pártolja az ötletet. Az Európai Szabadságjogi Platform partnerszervezetei számos javaslatot tettek arra, hogyan mozdíthatná elő az Európai Parlament saját hatáskörben az EU alapvető értékeinek védelmét úgy, hogy ne kelljen a Bizottság törvényalkotásra történő javaslattételére hagyatkozni.
Az Európai Parlament feladata, hogy:
- Éljen az európai unió működéséről szóló szerződés 1. jegyzőkönyve, valamint a saját eljárási szabályzata által biztosított hatáskörével, és hozzon létre egy parlamentközi emberi jogi párbeszédet mint olyan mechanizmust, amelyik révén megőrizhetők az alapvető uniós értékek.
- A párbeszéd folyamán, két éves időszakonként az EP Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) külön-külön találkozzon a 28 nemzeti parlament megfelelő bizottságával. A megbeszéléseknek a meglévő monitoring mechanizmusok (ENSZ, Európa Tanács, az EU Alapjogi Ügynöksége) által tett megfigyelések és javaslatok összegzésén, valamint a civil társadalomtól származó, a kérdéskörhöz tartozó kiegészítő tájékoztatáson kell alapulniuk.
- A párbeszéd során a LIBE Bizottság foglalkozzon a hasonló nemzeti bizottságoknak tett javaslatokkal. A LIBE partnereiként működő tagországi bizottságoknak törekedniük kell arra, hogy a nemzeti parlament napirendre tűzze a javaslatok egy részét, hogy azokat megvitassák, majd két évvel később, a következő párbeszéd alkalmával jelentést tegyenek a fejleményekről a LIBE Bizottságnak.
- A párbeszéd során a nemzeti parlamenteknek szintén javaslatokat kell tenniük a LIBE Bizottságnak az EU-s jogalkotás fejlesztésére.
- A tagállamok közös gondjainak felismerésekor a LIBE háromféleképpen köteles kezelni ezeket a felmerülő problémákat: saját kezdeményezésű jelentések útján; b) azzal, hogy az EU-s finanszírozás és technikai segítség egy részét ezeknek a problémáknak a kezelésére fordítja; c) a kérdéses területekre vonatkozó alapjogi mutatók kialakításának előmozdításával.
A ‘Hogyan védheti meg az alapvető uniós értékeket az Európai Parlament: A parlamentközi emberi jogi párbeszéd’ című írás teljes terjedelmében itt olvasható.
Hatékonyabb párbeszéd
Az EU Tanácsa - ahol az egyes országok miniszterei üléseznek, hogy döntsenek az EU-s törvényekről és politikáról - szintén hozott néhány szerény intézkedést az alapjogok védelmére az EU-ban. Ezek között találjuk az uniós kormányok közti évenként megrendezett ‘párbeszédet’ a jogállamiságról. Csakhogy mostani formájukban ezek az évenkénti megbeszélések nem valószínű, hogy segíteni fogják az alapjogok védelmét. A jelenlegi felállásban például nem fordul elő, hogy felszólítanák a kormányokat a helyzet javítására.
Az Európai Szabadságjogi Platform partnerszervezetei számos ajánlást fogalmaztak meg az EU számára arról, hogyan fokozhatná a jogállamiság-párbeszéd hatékonyságát.
A Tanácsban ülésező nemzeti kormányok feladata, hogy:
- Növeljék a párbeszédre fordított időt és/vagy vegyék fontolóra a rendelkezésre álló idő hatékonyabb felhasználását azáltal, hogy a tagállamokat kisebb munkacsoportokra osztják. Az egyes tagállamokat esetlegesen kell besorolni egyik vagy másik munkacsoportba.
- Adják meg, milyen témára összpontosítsanak az egyes párbeszéd ciklusok. A párbeszéd célja, hogy a meglévő monitoring mechanizmusok (ENSZ, Európa Tanács, az EU Alapjogi Ügynöksége) által feltárt tények, illetve a civil társadalomtól kapott kiegészítő tájékoztatás alapján felismerjék, milyen gondokkal küzdenek az egyes témák kapcsán a tagállamok, és megvizsgálják, az adott területen hogyan segíti a létező nemzeti jogállami berendezkedés (a bíróság, a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények, a média és a civil társadalom) a jogállamiság fenntartását.
- Vonják be a nemzeti jogállami intézményeket és a regionális, valamint nemzetközi emberi jogi testületeket a párbeszéd előkészítésével foglalkozó szemináriumba.
- A párbeszéd során bztosítsák a valódi véleménycserét azzal, hogy a tagállamokat kérdések feltevésére, jó gyakorlatokat jelentő megoldások bemutatására és a társországok számára készült ajánlások megtételére ösztönzik.
- A jogállami berendezkedés támogatására szolgáló pénzforrás(ok) létrehozásával/megtalálásával könnyítsék meg a javaslatok végrehajtását, nyújtsanak technikai segítséget a tagállamoknak, és tegyék számukra kötelezővé a javaslatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéstételt.
A ‘Jogállamiságról folyó párbeszéd: 5 gondolat a jövőbeli EU-s elnökségek számára’ című írás teljes terjedelmében itt olvasható.
Amennyiben szeretnéd, ha az európai kormányok betartanák az ígéreteiket és megóvnák a jogállamiságot, a demokráciát és az alapjogokat, írj az országod parlamenti képviselőinek és a kormányod minisztereinek, és kérd meg őket rá, hogy támogassák a fenti javaslatokat.