A hivatalos kampány csak két hétig, a nem hivatalos kampány viszont ennél sokkal tovább tartott. Október eleje óta valamennyi politikai erő megveszekedetten nyomult, és felerősödtek a politikai vetélytársak közötti összeütközések.
Egyik szerkesztőségi közlemény sem foglalkozott az élő televízióműsorokban sugárzott diszkriminatív kijelentésekkel, ám ennél is érdekesebb, hogy a média platformok a szerkesztőségi politikájukon keresztül még támogatták is az ilyen megnyilvánulásokat.
A kampány során a gyújtó hangvételű politikai beszédek és a politikai kreditek szerzésére szolgáló kísérletek könnyen áthághatják az elfogadhatóság határait és belecsúszhatnak a diszkriminatív, uszító beszédmód sötét mezsgyéjébe.
Mi szerepel a hírekben?
a GONG és az Emberi Jogok Háza a kampányidőszakban végig monitorozta a médiát, hogy rendszerezett ismereteket szerezzen a választási kampány során alkalmazott beszédmódról. Először is kiválasztották, ki mindenki tett igazságtalan, diszkriminatív vagy sztereotipizáló kijelentéseket, kezdve a jelöltekkel és más szereplőkkel a sajtóban megjelenő különböző híradásokig.
Hat napilapra, hat hetilapra, három fő televíziós hírműsorra, három különböző televíziós beszélgetőműsorra, egy élő rádióműsorra és nyolc internetes híroldalra terjedt ki a vizsgálat. A sajtófigyelés október 1-e és november 13-a között zajlott - vagyis a nem hivatalos előkampány utolsó szakaszát, a hivatalos kampányidőszakot, valamint az országgyűlési választások közvetlen visszhangját vizsgálták.
Napi diszkriminációs penzum
A mintában szereplő valamennyi sajtóorgánumban megjelent összes tartalomra kiterjedő elemzés elsősorban az úgynevezett világnézeti, értéktelített témaköröket vizsgálta, amelyek fontos szerepet játszanak a horvát közbeszédben illetve médiában.
Öt ilyen témakört sikerült meghatározni:
- Európai migrációs és menekültválság
- Gender és politikai részvétel
- LMBTIQ emberek és jogok
- Identitás és nemzeti kisebbségi jogok Horvátországban
- Történeti revizionizmus és az usztasa (Ustaša)-rezsim
Az e tématerületekre alkalmazott együttes kritériumrendszer alapján, a sztereotipizáló, diszkriminatív beszédmódban rejlő kérdőjeleket tekintve - ami a politikai szereplők kijelentéseit illetve a sajtóriportok megközelítéseit illeti - ennyi inkriminált sajtómegnyilvánulást találtak a kutatók:
- 372 napilap cikk
- 61 hetilap cikk
- 292 internetes híroldalakon megjelent cikk
- 1 rádióműsor
- 7 rész különféle televíziós beszélgetőműsorokban
Az elemzés átfogó eredményei szerint a sztereotipizáló, diszkriminatív beszédmóddal különböző mértékben ugyan, de naponta lehetett találkozni. Gyakran a jelöltek vagy más megkérdezett közszereplők tettek ilyen kijelentéseket, főként az élő rádió és televízió műsorokban.
Sokszor viszont az újságírók és a szerkesztők bizonyultak képtelennek arra, hogy alakítsák a beszélgetés menetét illetve hangnemét, így reakciójuk - vagy annak elmaradása - a megkérdezett személy kijelentésével való hallgatólagos egyetértéssel ért fel, vagy még fel is erősítette annak tartalmát.
A kutatásról részletesebben itt olvashatsz.