Tech & Rights

Kétségek támadtak azzal kapcsolatban, hogyan kezeli Belgium a terrorfenyegetettséget

A fenyegetettség nagyságához mérten vajon igazolhatók és arányosak voltak-e a belga hatóságok lépései a párizsi támadások után?

by David Morelli
Military and police were deployed throughout the streets of the Brussels. (Image: Miguel Discart - Flickr/CC content)
A brüsszeli zárlat és a folyton változó vészhelyzeti szintek láttán az LDH és a FIDH megkérdőjelezi bizonyos, a fővárost érintő állítólagos közvetlen fenyegetettség kezelésére hivatott kormányintézkedések érvényességét.

A közvetlen fenyegetettség hat napig tartott. Állandóan változtatták a vészhelyzeti szintet, de hogy miért, azt nem igazolták hitelt érdemlően. A kevés magyarázat, amit adtak, zavaros volt és ellentmondásokkal teli.

Válságkezelés

Így foglalható össze az, ahogyan sok állampolgár és szervezet - például az Emberi Jogi Liga (LDH) és az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége (FIDH) - szerint a kormány a válságot kezelte. Lássuk, mi a valóság!

Mivel a válság ideje alatt nem lehetett objektívan elemezni a kormányintézkedések jogosultságát, azt, hogy tankokat vezéreltek a főváros utcáira, bezárták az iskolákat és nem tájékoztatták a nyilvánosságot, az LDH és a FIDH csak most, utólag tud észrevételeket tenni illetve kifogást emelni a kormányzati kommunikáció átláthatóságának hiányával kapcsolatban.

A szükségállapot alatt nem volt szabad hangoztatni az intézkedések jogosultságával kapcsolatos kétségeket. Az utána következő hetekben, tekintve a kommunikáció zavarosságát, nem csak lehet, ki is kell mondani, ha valami kétség támad.

Konkrét ügyek

Az LDH és a FIDH kétségbe vonja egyes kormányintézkedések jogosultságát. Milyen objektív tényezők igazolták november 20-a péntek este a legmagasabb, 4-es fokozatú biztonsági állapot bevezetését, amitől Brüsszelből egyszeriben egy halott, nyugtalanító kísértetváros lett?

Ennél is nagyobb súllyal merül fel a kérdés az eredménytelen hétvégi nyomozások után, amelyek egyáltalán nem igazolták a hatóságok által hangoztatott közvetlen fenyegetettséget, sem a katonaság és a rendőrség jelenlétét a főváros utcáin.

Nem megoldás, hogy egyes információkra rányomják a "szigorúan titkos" bélyegzőt. A hatóságoknak felnőttként kellene kezelniük a lakosságot, elismerve, hogy az állampolgárok képesek megítélni a veszély fokát és hajlandók felhatalmazni a demokratikus intézményeket arra, hogy tegyék, amit kell.

Mögöttes szándékok

És azt milyen objektív körülmények igazolták, hogy november 26-a csütörtökön egyszeriben 3-ra esett vissza a vészhelyzeti szint, egy nappal korábban pedig 4-es fenyegetettségi fokozat mellett újra kinyitottak az iskolák és a metró?

Az ilyen következetlenségek láttán mindkét szervezetet elgondolkodtatja a kérdés, vajon kizárólag az állampolgárok biztonságának szempontja indokolta-e az intézkedéseket, vagy esetleg egyéb megfontolások, amelyeknek semmi közük sincs az állítólagos veszélyhez (például a humánerőforrás hiánya és a 4-es fokozat tarthatatlansága november 30-a hétfőig) állt a vészhelyzeti szint csökkentése mögött. Lehetséges, hogy nem volt elég emberi és anyagi erőforrás ahhoz, hogy hétfőig fenntartsák a 4-es fokozatot, és emiatt csökkentették már 26-án 3-asra a fenyegetettség szintjét?

Zavaros kommunikáció

A hatóságok az országos és a külföldi sajtó nyomására voltak csak hajlandók kiadni bármilyen információt. Ilyen feltételek mellett nehéz volna vakon hinni a készültségi szint biztonsági okokból történő fokozásával vagy csökkentésével kapcsolatos hivatalos közleményeknek.

Az LDH és a FIDH ezért kénytelen feltenni a kérdést, vajon szakmai vagy költségvetési okokból történt-e a 3-as fokozatra történő visszalépés, és hogy esetleg politikai okokból vezették-e be a 4-es fokozatot.

A fokozással olybá tűnt, hogy a kormány cselekvőképes - ám vajon hatékony és hasznos volt-e ez a lépés? Másfelől olyan helyzetet eredményezett, amelyben meg lehetett erősíteni a biztonsági intézkedéseket, és igazolni lehetett a párizsi támadások után bevezetett 18 intézkedést.

A kormányzati kommunikáció zavarossága és a biztonságot célzó intézkedések következetlensége kétségbe vonja a kormány lépéseinek jogosultságát. Fontos volna eloszlatni ezeket a kétségeket azzal, hogy a hatóságok tisztázzák a szóban forgó döntések okait.

A demokratikus átláthatóság elengedhetetlen a potenciális terrorfenyegetettségre válaszul tett kormányzati lépések iránti bizalom megtartása illetve helyreállítása szempontjából. Az átláthatóság az országgyűlési képviselők számára is fontos, hiszen csak a szükséges ismeretek birtokában ítélhetik meg a biztonsági arzenál megerősítésére szolgáló 18 intézkedés indokoltságát és arányosságát.

A kétségek eloszlatása

Fontos felvenni a harcot a terrorizmussal szemben. Egy ilyen égetően sürgős ügy igazolhatja bizonyos szabadságjogok arányos, átmeneti és szigorú demokratikus ellenőrzés alatt álló korlátozását. Ám a kormányzati kommunikáció kétségtelenül megkérdőjelezi, miért, milyen okból kellett ilyen intézkedéseket bevezetni, ami kizárólag közbiztonsági szempontokkal volna indokolható.

Ideje, hogy a kormány megválaszolja ezeket a kérdéseket, hiszen demokráciánk alapjairól van szó. Amennyiben nem érkezik válasz, az LDH és a FIDH, a miniszterelnök szavaival élve, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartására utalva lesz kénytelen kijelenteni: "A veszély itt van az orrunk előtt."

Az LDH a következő napokban sajtótájékoztatót szervez, hogy pontról pontra megvitassák a 18 bejelentett intézkedést.