Tech & Rights

Németország szigorítja a menekültügyi szabályozást - 2. rész: a szociális juttatások csökkentése

A szociális juttatások csökkentésével a "helytelen ösztönzőket" igyekeznek kiküszöbölni, noha emberi jogi szakértők szerint tarthatatlan feltételezés, hogy ezek a helytelen ösztönzők motiválnák a migránsokat.

by Adriana Kessler
Sorozatunk második része azt vizsgálja, hogyan csökkenti az új törvény a szociális juttatásokat. Az intézkedés a civil társadalom éles bírálatát váltotta ki.

Az új jogi helyzet

  • "Készpénz helyett természetbeni juttatások": Ezentúl a menedékkérők nem kapnak pénzt, amíg az első fogadóállomáson tartózkodnak. Eddig 143 eurós juttatást kaptak, amit közlekedésre, telefonkártyára vagy más személyes szükségletük (a szociokulturális létminimum) fedezésére költhettek. Mostantól természetbeni juttatásként kapják meg mindezt. Az első fogadóállomáson továbbra is adnak szállást, ruhákat, élelmet és tisztálkodószereket (anyagi létminimum).
  • "Se készpénz, se természetbeni juttatások": Azok számára, akiknek el kell hagyniuk az országot, de valamely okból, amiért ők maguk viselik a felelősséget, nem toloncolhatók ki, illetve azoknak, akik még nem hagyták el az országot, csak az "anyagi létminimum" feltételeit fedezik. Ők ezen felül semmiféle juttatásban sem részesülnek.

A szövetségi kormány szerint a juttatások csökkentésével a "helytelen ösztönzőket" igyekeztek kiküszöbölni. Az elutasított menedékkérőknek mostantól hamarabb el kell hagyniuk az országot.

Emberi jogi szempontból

Szakértők szerint tarthatatlan az a feltételezés, miszerint "helytelen ösztönzők" motiválnák a migránsokat. Az út drága és fáradságos, tele kockázatokkal. A valóságtól elrugaszkodott az az elképzelés, hogy bárki ilyesmire vállalkozna pár euró zsebpénzért. Az új törvény súlyos alapjogi és emberi jogi problémákat vet fel.

  • Minden Németországban élő személynek, függetlenül attól, milyen állampolgár, alapvető joga, hogy biztosítsák számára a méltányos létminimum feltételeit. Ez a jog a német alkotmány 1.1 cikkén (emberi méltóság), valamint 20.1 cikkén (a jóléti állam elve) alapul, és a fizikai lét védelmét hivatott biztosítani. Ide tartozik az étel, a ruházat, háztartási termékek, a szállás, a fűtés, tisztálkodószerek és az egészségügy biztosítása, de a személyes kapcsolatok fenntartásának és a társadalmi, kulturális és politikai életben való részvételnek a joga is. Egy 2012-es ítéletben a Szövetségi Alkotmánybíróság egyértelműen leszögezte, hogy ez az alapvető jog a menedékkérőket is megilleti. Különféle bevándorláspolitikai megfontolások nem igazolhatják a juttatásoknak a fizikai és szociokulturális létminimum alá csökkentését. Hiszen az emberi méltóság nem módosítható a migrációpolitika változó elképzelései szerint. Hogyan tesz eleget ennek a követelménynek az új szabályozás?
  • Hasonló jogokat biztosít a Gazdasági, Társadalmi és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya (ICESCR): például azt, hogy minden embernek joga van a társadalombiztosításhoz (9-dik cikk) és a kulturális életben való részvételhez) 15.1.a cikk).

Az emberi jogok az egyéneket illetik meg

Németország kötelezte magát az alapvető és emberi jogok tiszteletben tartására és védelmére. Ha ezek a jogok sérülnek Németországban, az érintettek jogorvoslatért folyamodhatnak. Természetesen a német alkotmány és az alapvető jogok döntőek ebből a szempontból.

Ezen a szinten túl is léteznek emberi jogi kötelezettségek, amelyeket a német törvények, sőt az alkotmány értelmezésekor is figyelembe kell venni. Ide tartozik az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint más ENSZ egyezmények (például a gyermekjogi ENSZ egyezmény, az ICESCR stb.)

A menekültügyi törvény szempontjából mindez nagyon is számít. Egyes friss jelentések szerint a német belügyminisztérium máris a törvény módosítását tervezi azzal a céllal, hogy még inkább gyengítse a menedékjogot. Az most a legfőbb kérdés, hogyan fogja Németország teljesíteni, ha egyáltalán, az emberi jogokat és az alapjogokat illető kötelezettségeit.