Tech & Rights

Németország szigorítja a menedékjogi szabályozást - 1. rész

Október vége óta új menedékjogi törvény van érvényben Németországban. Három részből álló cikksorozatunkban egyes jogszabályi módosításokat és azok emberi jogi következményeit mutatjuk be.

by Adriana Kessler
Sorozatunk első részében azt nézzük meg, hol és hogyan szállásolják el a Németországba frissen érkező menedékkérőket, akiknek az új törvény értelmében az eddiginél hosszabban kell az első fogadóállomáson tartózkodniuk. Ez a döntés heves kritikát váltott ki a civilek részéről.

Az új jogi helyzet

Az eljárás első szakaszában a menedékkérőknek az úgynevezett első fogadóállomáson kell tartózkodniuk. Ezek a létesítmények többnyire egyszerűen elkerített térségek rendőrséggel, orvosokkal, étkezdével, ahol rengeteg embert szállásolnak el. Az új törvény szerint három helyett hat hónapig kell a menedékkérőknek itt tartózkodniuk.

Csak a fél év letelte után osztják el a menedékkérőket az ország különböző részeire. A hosszabbítás miatt megszűnik a munkavállalási tilalom enyhítése, amit nyáron vezettek be. A menedékkérők, amíg az első fogadóállomáson tartózkodnak, egyáltalán nem dolgozhatnak.

Az intézkedések célja, ahogy azt a szövetségi kormány kifejezte, az eljárás felgyorsítása volt. Az új szabályozás ezt annyiban teszi lehetővé, amennyiben a hatóságok ezekben a létesítményekben könnyebben megtalálják majd a menedékkérőket.

Emberi jogi szempont

Valóban fontos volna felgyorsítani az eljárást, ez azonban nemigen érhető el az új törvényben foglalt intézkedésekkel, állítja egy tudósokból álló szövetség. Az új szabályozás ráadásul számos alapjogi és emberi jogi problémát vet fel.

A legégetőbb probléma mindenképpen az általános szálláshiány, ami miatt túlzsúfolt vagy rögtönzött menedékhelyeken kell elhelyezni a menedékkérőket, márpedig ezek a helyek nem felelnek meg az alapvető emberi jogi elvárásoknak. Az első fogadóállomáson töltött idő meghosszabbítása miatt most még tovább lesznek kitéve a menedékkérők ezeknek a megengedhetetlen körülményeknek.

Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa azt javasolta, hogy Németország vezessen be országszerte érvényes normákat a fogadóállomások működésére vonatkozóan. Muižnieks szerint egyedül így érhető el, hogy az állapotok mindenhol megfeleljenek az emberi jogi normáknak. Két példa arra, miért volna ez fontos:

  • A gyermekeket megilleti a tanulás joga: erről a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmányának (ICESCR) 13-dik cikke rendelkezik. A létesítmények szempontjából ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a gyermekek hozzáférését az oktatási intézményekhez, vagyis elérhető távolságban kell lennie iskolának, vagy pedig új oktatási intézményt kell létrehozni az állomás közelében.
  • A nőknek joguk van a nemi alapú erőszakkal szembeni védelemhez: a létesítmények szempontjából ez annyit tesz, hogy például a nők szexuális zaklatás elleni védelmét biztosító intézkedéseket kell bevezetni.

Mindenkinek joga van az emberi jogokhoz

Németország elkötelezte magát az alapvető jogok és az emberi jogok védelme mellett. Ha Németországban sérülnek ezek a jogok, az érintettek a bírósághoz fordulhatnak. Természetesen az Alkotmány és az Alapvető jogok is rendelkeznek ezekről a jogokról.

Az említetteken túl Németországnak további emberi jogi kötelezettségei is vannak, amelyeket tekintetbe kell venni a német törvények, így az alkotmány értelmezésekor. Ezek közé tartozik az Emberi Jogok Európai Egyezménye és egyéb ENSZ-szintű egyezmények (a gyermekjogi ENSZ egyezmény, az ICESCR stb.).

Akárhogy is nézzük, mindez igen fontos a menekültügyi törvény szempontjából. A legújabb jelentések szerint a német belügyminisztérium máris tervezi az új törvény módosítását a menedékjog további gyengítése céljából. A legfőbb kérdés abban áll, képes lesz-e Németország, és ha igen, hogyan, eleget tenni az emberi jogokkal és alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeinek.