A legtöbb európai ország tiszteletben tartja a demokratikus alapelveket és a szabadságjogokat, még ha a bevándorlók beáramlása nyomán több helyütt fel erősödtek is a nacionalista érzelmek. Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök vezetési stílusa ugyanakkor egyre inkább tekintélyelvű, amit az isztambuli tüntetőkkel szembeni fellépés vagy a médiában megfogalmazódó kritikus vélemények elleni hadjárat is tükröz, áll a demokrácia egyik fontos őrzőjének, a Freedom House-nak a Szabadság a Világon című 41-dik éves jelentésében.
A jelentés öt "részben szabad" európai országot nevez meg - ezek Törökország és négy balkáni állam - míg mind a 28 uniós tagállam (az összes európai ország 88 százaléka) "teljesen szabad" minősítést kapott. A jelentés európai bemutatásán az Európai Parlamentben David J. Kramer, a Freedom House igazgatója kijelentette, hogy a szabad és méltányos választásokat követően, illetve az állam környezetének a korrupciótól való megtisztítása érdekében tett lépések folyományaképpen Olaszországban megerősödtek a politikai jogok.
Kelet-Európa vonatkozásában negatív fejleményként kiemelten kezeli a jelentés az idegengyűlöletet. A Freedom House arra a következtetésre jut, hogy miközben a figyelem a Nagy Britanniában, Franciaországban, Hollandiában, Ausztriában és más nyugat-európai országokban megjelenő bevándorlásellenes és euroszkeptikus pártokra összpontosult, onnan keletre jóval virulensebb idegengyűlölő csoportosulások tevékenykedtek. A görög gazdasági válság közepette például jelentős befolyásra tett szert az Arany Hajnal párt a politikai közép rovására, és a mostani kormány a tiltakozások céltáblájaként erre a pártra hagyatkozik a törvényhozói többség megszerzése érdekében. Bulgáriában a 2013-as választási kampány során az Ataka párt és a szélsőségesen nacionalista kis pártok rendszeresen folyamodnak rasszista beszédmódhoz, újabban pedig a Szíriából érkező bevándorlókat és a muzulmán állampolgárokat veszik célba.
A magyarországi Jobbik támadásainak célkeresztjében a zsidók és a romák állnak. A párt most, a közelgő áprilisi választások előtt a parlamenti helyek 11 százalékát mondhatja magáénak. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelenleg nem rendelkezik törvényhozói mandátummal, ugyanakkor a romák, magyarok és az LMBT emberek ellen intézett kirohanásaikkal megmérgezik a politikai légkört.
Európáról szólva Guy Verhofstadt, az Európai Liberális Párt (ALDE) frakcióvezetője az Európai Parlamentben kijelentette, hogy bár világviszonylatban kétség kívül Európában a legjobb a helyzet, a szomszédos (közel-keleti, észak-afrikai, poszt-szovjet) államokban a hanyatlás jelei mutatkoznak, ami a szabadság fokát illeti. Verhofstadt kiváltképp aggasztónak találja az ukrajnai és az egyiptomi fejleményeket.
Arch Puddington, a Freedom House kutatási részlegének alelnöke Eurázsiát tartja a legzűrösebb térségnek. Hozzászólásában Türkmenisztánt, Belorussziát és Üzbegisztánt nevezte meg, mint a korlátozó hatalomgyakorlás kiemelkedő eseteit. Oroszország érdekes kettős játékot folytat Kazahsztánban: egyfelől politikai és gazdasági befolyást gyakorol a szomszédjára, másfelől igyekszik elérni, hogy egy nem-demokratikus, félig tekintélyelvű állami struktúra szilárduljon meg az országban, mert így Moszkva könnyebben tudja manipulálni.
Zárásképpen Kramer megerősítette: osztja azoknak a képviselőknek a véleményét, akik szerint az EU csak lassan, bizonytalan lépésekkel támogatja a helyi demokráciát, mégis többet tesz a térség demokratikus átalakulásáért, mint Washington.
Ez utóbbi kijelentés különös érvényt nyer annak fényében, hogy miként Kramer emlékeztetett rá, 2000 folyamán világszerte óriási változások történtek a demokratizálódás irányába, miközben a szabadság mértéke egymás után a nyolcadik évben, 2003-ban is hanyatlást mutatott.