Tech & Rights

Roma legnépesebb kisebbségének integrációja: súlyos jogi és politikai mulasztások

Ivóvízhiány, súlyos lakhatási és oktatási szegregáció, munkaerőpiaci diszkrimináció, 80 százaléknál is többen a szegénységküszöb alatt - ilyen eredményekkel zárult egy friss kutatás az európai romák helyzetéről.

by György Folk
"Elfogadhatatlan, hogy Európa nem képes megvédeni a roma közösségek emberi jogait. Európa legnagyobb kisebbsége olyan mértékű nélkülözésnek, kirekesztésnek és diszkriminációnak van kitéve, ami az EU-s és a tagállamok-beli jogrend és politika súlyos elégtelenségére utal," közölte kedden Michael O'Flaherty, az Alapjogi Ügynökség igazgatója a jelentés brüsszeli bemutatóján.

A kutatás, melynek során 8000 interjú készült magukat romáknak tartó személyekkel, nem mutat lényeges javulást a lakhatás, foglalkoztatás és a szociális körülmények terén, csak néhány országban, ott is csak bizonyos területeken változott a helyzet.

80% a szegénységküszöb alatt

A legárulkodóbb adat, hogy míg az EU-ban a lakosság 17 százalékát fenyegeti a szegénység, addig a romáknál döbbenetesen magas ez az arány: átlagosan 80 százalék, egyes országokban pedig, például Horvátországban, Spanyolországban vagy Görögországban majdnem 100 százalék.

Európában jelenleg a roma háztartások 30 százalékában nincsen folyóvíz, és 46 százalékában nincsen bent vécé, zuhanyozó illetve fürdőszoba a lakásban.

Az éhezés is súlyos probléma: a roma gyermekek egyharmadának van olyan családtagja, akinek havonta legalább egyszer éhesen kell lefeküdnie aludni.

Roma families across the EU, like this one in Sweden, are at a significantly greater risk of poverty. (Image: Council of Europe)


A munkaerőpiaci helyzetet nézve a romáknak csak mintegy 30 százaléka jut fizetett munkához. Az EU-s átlag ehhez képest 70 százalék.

A megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az utóbbi öt évben volt, hogy diszkriminációt kellett elszenvednie, gyakran munka kapcsán vagy vásárláskor. Még aggasztóbb, hogy a kutatásban résztvevők 80 százaléka nem ismer diszkrimináció áldozatainak segítséget nyújtó szervezetet.

A politikusoknak muszáj cselekedniük

O’Flaherty, a FRA igazgatója a Liberties kérdésére azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi, 2011-es hasonló jelentés óta mennyit változott a helyzet (a mostanihoz korszerűbb módszertant alkalmaztak, ezért a két vizsgálat nem egészen vethető össze), azt válaszolta, alig történt valami, leszámítva egyes országok erőfeszítéseit bizonyos területeken. Szlovákiában például javult az oktatás hozzáférhetősége, a Cseh Köztársaságban a lakhatás, és csekély mértékben, de általánosan javult a villanyárammal való ellátottság és jobbak lettek a lakáskörülmények. A romák túlnyomó többsége azonban továbbra is súlyos szegénységben és kirekesztettségben él, és súlyos diszkriminációnak van kitéve.

O’Flaherty közölte az újságírókkal, hogy a romák nehézségeinek nagy része összefügg az emberi jogokkal, és a kutatással a FRA elsősorban azt akarta elérni, hogy tettre sarkallja a politikai döntéshozókat.