Az EU Alapjogi Ügynökségének ma közzétett jelentése arról számol be, hogy Európában egyre inkább korlátozzák az emberi jogokért és demokráciáért küzdő aktivisták munkáját. A tanulmány megismétli a Liberties szeptemberi cikkének következtetéseit, miszerint a jogvédők négy alapvető problémával szembesülnek az EU-ban. Magyarországon és Lengyelországban a legrosszabb a helyzet, de Európa-szerte megsokasodtak a negatív jelenségek. Először is a hitelrontás és a megfélemlítés szándékával lejárató kampányokat és álságos állami vizsgálatokat zúdítanak a nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) nyakába. Másodszor, csökkentik a civilek állami finanszírozását és teljesen meg próbálják vonni a támogatást a segítő szervezetektől (amely eddig lehetővé tette a kormánytól független működésüket). Harmadszor, rengeteg bürokratikus kötelességet rónak a szervezetekre, hogy az aktivistákat lekössék az adminisztratív teendők, és ne jusson idejük és energiájuk a tulajdonképpeni feladataik ellátására. Negyedszer, a kormányok igyekeznek kirekeszteni a civil szervezeteket a döntéshozatalból, véget vetve annak az időnek, amikor konzultációs vagy partneri szerepet töltöttek be a törvények és szakpolitikai intézkedések előkészítésében.
Félreértik és leértékelik a civil szervezeteket
Komoly jelentősége van annak, hogy megjelent ez a jelentés, hiszen ezzel az EU hivatalosan is elismeri, hogy Európa-szerte korlátozzák a civil aktivistákat. Arra ugyanakkor kevés sajnos az esély, hogy erre fel Brüsszel lépésre szánja majd el magát. Azon túl, hogy egy pillanatra felkapták a fejüket, amikor a magyar kormány elfogadott egy orosz stílusú civilellenes törvényt, sem az Európai Bizottságot, sem az Európai Parlamentet nem különösebben érdekelték a jogvédők védelméért folyamodó aktivisták kérései. Az Európai Parlament képviselői körében közkeletű nézet, hogy a polgári szabadságjogokért, a jogállamiságért, a demokratikus normák betartásáért a környezetvédelemért és a korrupció ellen küzdő civil szervezetek voltaképpen a politikai baloldal ügynökei. Az Európai Parlament jobbközép (és egyszersmind legnagyobb) pártszövetsége, az Európai Néppárt a közelmúltban kétszer is megpróbált olyan határozatot elfogadtatni, amely révén a demokrácia ellenségeinek állítva be őket akár be lehetett volna fagyasztani az ilyen szervezetek EU-s finanszírozását. A szocialisták és demokraták képviselőcsoportja a balközépen, ahogy az Európai Néppárt a jobbközépen, sorra meghiúsította valahányszor egyes képviselők megkísérelték napirendre tűzni azt a problémát, milyen ellenséges környezet veszi körül az EU-ban a civil szervezeteket.
Holott a demokrácia normális működése szempontjából elengedhetetlen az ilyen témákkal foglalkozó civil szervezetek munkája. Egyrészt azért, mert tájékoztatják a nyilvánosságot a politikusok tevékenységéről és bonyolult jogi és szakpolitikai kérdéseket hoznak közérthető formába. Ennek köszönhetően képes a nyilvánosság nyomon követni a politikát és részt venni a demokratikus életben. Másrészt a civil szervezetek a közérdek nevében lépnek fel, amikor igyekeznek rábírni a kormányokat a korrupcióval, környezetvédelemmel, szabadságjogokkal, jogállamisággal és demokráciával kapcsolatos nemzeti, európai és nemzetközi jogszabályok betartására. Ezáltal biztosítják, hogy a rövid távú, pártpolitikai és üzleti érdekekhez képest az általános demokratikus népakarat érvényesüljön.
A civil szervezeteket amiatt támadják az autoriter beállítottságú politikusok, mert ezeknek az értékeknek a védelmezőiként lépnek fel. A civilellenes intézkedések gyakran a kritikusok elhallgattatására irányuló, általánosabb szélsőjobboldali politikai törekvésekbe illeszkednek, mint amilyen a bíróságok kisajátítása vagy a médiaszabadság megnyirbálása.
Jobb javaslatokra volna szükség
Az ügynökség jelentése javaslatokat is tartalmaz. Ezek közül érdemes kiemelni azt az először a Liberties által, még 2016-ban megfogalmazott indítványt, hogy az EU hozzon létre egy új támogatási alapot az olyan európai értékekért küzdő civil szervezetek számára, mint az emberi jogok, a demokrácia vagy a jogállamiság. Jelenleg az EU csak az Unión kívüli civil szervezeteknek nyújt több százmillió eurós támogatást ilyen jellegű feladatok elvégzéséhez. Az EU-n belüli jogvédő és demokráciapárti civil szervezetek legfőbb pénzforrása jelenleg a norvég kormány. Az aktivistáknak létfontosságú a norvég támogatás, az Európai Unió számára viszont felettébb kínos, hogy szinte kizárólag egyetlen szövetségesre hagyja az európai értékek védelmét.
Több javaslat nem is szerepel a jelentésben, amely a mostani helyzet javítását szolgálná. A Liberties ugyanakkor a közelmúltban két ilyet is megfogalmazott. Az egyikben az állt, hogy az EU hozzon olyan törvényeket, amelyek lehetővé tennék, hogy a kormányok által zaklatott csoportosulások EU-s szervezetként regisztrálhassanak, és így mentesüljenek az országos törvények által rájuk kényszerített korlátozásoktól. Erre abszolút volna felhatalmazása az EU-nak, hiszen a Bizottság már a kilencvenes években is tett egy ilyen javaslatot, csak azután ejtette is, mivel akkor egyik kormány sem mutatott iránta érdeklődést. A Liberties másik javaslata az volt, hogy az EU nevezzen ki egy magas rangú tisztviselőt, akinek a civil szervezetekkel szembeni támadások nyomon követése, illetve ilyen esetekben a kormányokkal való diplomáciai kapcsolatok egyengetése volna a feladata. Az EU már felállított hasonló testületeket a médiaszabadság, valamint az antiszemita és iszlámellenes incidensek megfigyelésére.
Fogja-e tettekre sarkallni a jelentés az EU-t?
Minden jel arra mutat, hogy bár egy uniós testület végre világosan megfogalmazta, mik a problémák, a Bizottság halogatni próbál és inkább újabb kutatásokat rendel meg. Pedig lehet, hogy drágán meg kell majd fizetni ezért a mulasztásért. Ahogyan jelen sorok szerzője fejtegette egy másik cikkben, az EU próbálja megteremteni a politikai akaratot ahhoz, hogy nyomást gyakorolhasson egyes kormányokra, mint a magyar vagy a lengyel, hogy visszatartsa őket olyan lépésektől, illetve visszavonasson velük olyan hátralépést jelentő jogszabályokat, amelyek aláássák az igazságszolgáltatás vagy a média függetlenségét. A kormányzatok többek között annak köszönhetően tudtak keresztülvinni ilyen intézkedéseket, hogy rengeteg mindenkivel elhitették, milyen előnyös is lesz a számukra, ha feladják a jogaikat. Ha ellenben az EU szeretné megértetni az európaiakkal, mennyire értékesek az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam, és vissza akarja szorítani az ezek kibontakozását hátráltató kormányokat, akkor ugyanazokat az intézkedéseket kell érvényesítenie az EU-n belül is, mint azon kívül. Egész konkrétan, arra volna szükség, hogy az EU védelmet és támogatást nyújtson az európai értékek elfogadottságát előmozdító civil szervezeteknek.