Tech & Rights

Az álhírekről - Emberi jogi szempontból

Világszerte burjánzik a félretájékoztatás. A populista politikusok minden híradást és beszámolót, amivel nem értenek egyet, “álhírnek” titulálnak, miközben éppen ők felelősek a legsúlyosabb félretájékoztatásokért.

by Eva Simon

Manapság különösen fontos szót keríteni az “álhírekre”. 2019 májusában tartják a legközelebbi európai parlamenti választásokat, és bizony fennáll a lehetősége annak, hogy egyesek internetes félretájékoztatással és propagandával megpróbálják majd befolyásolni az eredményeket.

Emiatt az Európai Bizottság létrehozott egy álhírekkel és internetes félretájékoztatással foglalkozó munkacsoportot, amelybe különféle szervezeteket, cégeket és politikai döntéshozókat hívtak meg, hogy elmondják a véleményüket. Emberi jogi szervezetek azonban egyáltalán nem kaptak helyet a testületben.

Ezek után nem meglepő, hogy a munkacsoport “álhírekről” szóló jelentésében nem szerepel az emberi jogi szempont.

Ezért a Liberties az Access Now és az EDRi szervezetekkel közösen jegyzett jelentésben megfogalmazta a saját álláspontját, kiemelve, milyen fenyegetettségnek vannak kitéve az emberi jogok, és arra kérte az üzleti szféra képviselőit és a politikusokat, tegyenek eleget az emberi jogi törvények szerinti kötelezettségeiknek.

A jelentés teljes szövegét innen tudod letölteni

Mik azok az álhírek?

Az egyik legfőbb mondanivalónk, hogy az álhírek korántsem egyfélék. A döntéshozók elég, ha a hamis, pontatlan vagy félrevezető tartalmú félretájékoztatás olyan eseteivel foglalkoznak, amelyek megtévesztés révén kárt okoznak a társadalomnak.

Attól még ugyanis, hogy egy információ hamis, nem feltétlenül tartozik ebbe a csoportba. Itt van például ez a beszélő nyusziról szóló videó vagy a chemtrails-szel (repülőgépek által kibocsátott vegyi anyagokkal) kapcsolatos összeesküvés-elmélet.

A cím állításával szemben nem is beszél a nyuszi. De azért szép tőled, kicsike, hogy megpróbáltad. És egyperces Google-keresés vagy a józan ész is elég hozzá, hogy arra jussunk, a chemtrails-ről magyarázó hölgy jobban teszi, ha új kedvtelés után néz.

Attól még, hogy hamis információkat tartalmaznak, mindkét videót megilleti a szólásszabadság védelme. Hogy miért nem számítanak félretájékoztatásnak illetve “álhírnek”? Azért, mert nem akarják szándékosan félrevezetni az embert.

Egy élhető világban nem fordulhat elő, hogy ne lehessen bizonyos témákat megvitatni az interneten a túl szigorú vagy éppen homályos és kiszámíthatatlan szabályok vagy az internetes szolgáltatók által bevezetett felhasználási feltételek miatt.

Érdemi megoldások

A Liberties, az Access Now és az EDRi szerint pontosan meg kell határozni, mikor szükséges fellépni hivatalosan vagy egyénileg a félretájékoztatás ellen, és milyen eszközök alkalmzása tekinthető ilyenkor arányosnak.

Jelentésünkben azt is taglaljuk, mennyire fontos volna további kutatásokat folytatni annak kiderítésére, milyen következményekkel jár a félretájékoztatás a nyilvánosságban, hogy hatékony és arányos eszközöket lehessen kidolgozni és foganatosítani a problémák leküzdése érdekében.

Lényeges volna például, hogy az Internetes elszámoltathatóságot támogató intézkedések ne akadályozzák az adatvédelmet, a magánélet védelmét és a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint tartsák tiszteletben a névtelenséghez való jogot.

A közelgő választásokra tekintettel javasoljuk az átláthatóság növelését és a viselkedés alapú, politikai célú reklámozás korlátozását. Javasoljuk továbbá szankciók vagy büntetések bevezetését a jogszerűtlenül szerzett adatok használatáért.

Részben egyetértünk a Bizottság álláspontjával, például, ami a médiával kapcsolatos oktatás fejlesztését illeti.

A Bizottság terve azonban nem elég ahhoz, hogy megoldja az internetes félretájékoztatás és propaganda problémáját, és nem fogja csökkenteni a plurális média és a megbízhatóbb közszolgálati tájékoztatás iránti igényeket sem. Ugyanakkor felületessége folytán veszélybe sodorja az alapvető jogainkat.

A jelentés teljes szövegét innen tudod letölteni