EU Watch

EU-s jogvédelem: mit szeretnénk elérni?

Nagy bajban vannak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság. A Liberties az Európai Bizottságtól várja, hogy a jogkörével élve állítsa helyre a jogvédelmet valamennyi uniós tagállamban.

by LibertiesEU

Mi a probléma, amit szeretnénk megoldani?

Nagy bajban vannak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság. A magyar és a lengyel kormány olyan megengedhetetlen intézkedéseket hoztak, amelyek csorbítják a legfőbb bíróságok függetlenségét, a sajtó szabadságát, és ellehetetlenítik a demokráciáért küzdő civil szervezeteket. Ezek a szélsőséges lépések általánosabb problémákra utalnak, hiszen máshol is előfordul, hogy megnyirbálják a bíróságok költségvetését, rágalomhadjáratot indítanak a civil szervezetek ellen, vagy hogy a kormányzat illetve az üzleti szektor beleavatkozik a sajtó szabadságába.

Miért fontos, hogy mindezzel foglalkozzon a Liberties?

Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapvető biztosítékokat jelent, melyeket az emberi élet védelmére és a béke megóvására találtak ki. A második világháború után az európai kormányok elhatározták, mindenáron meg kell akadályozni, hogy még egyszer előfordulhassanak a háború során elkövetett emberellenes borzalmak. Ezért olyan minimumszabályokat hoztak létre, amelyek nem engedik meg, hogy a kormányok visszaéljenek a hatalmukkal a lakosság kárára. Ezek között szerepelnek az emberi méltóságot védő szabályok, mint amilyen az élethez való jog, a kínzás tilalma vagy az önkényes fogvatartás alóli mentesség joga. Más szabályok a normális demokratikus működést célozták meg, annak biztosítását, hogy mindenki beleszólhasson az ország vezetésébe, és ne legyenek szabadjára engedve veszélyes eszmék; ide tartozik a szavazójog, a sajtószabadság, a tiltakozás joga és az önszerveződéshez, tehát civil szervezetek létrehozásához való jog. A szabályok harmadik csoportja a jogállamiságot védi független intézmények létesítésével, melyek feladata megakadályozni a kormányt a törvénysértések elkövetésében; legfőképpen a bíróságok tartoznak ebbe a kategóriába, azok a fórumok, ahová védelemért lehet folyamodni.

Mindezeket a szabályokat nemzetközi megállapodásokba foglalták - mint amilyen az Emberi Jogok Európai Egyezménye -, melyek célja az emberi jogok védelme. Egy ország addig nem csatlakozhat az EU-hoz, amíg nem képes a szabályok érvényesülését biztosító jogszabályokat, intézkedéseket és intézményeket felmutatni. Csatlakozás után azonban az EU-nak már igen korlátozott a jogköre ahhoz, hogy az adott kormánnyal betartassa a megállapodásokban foglalt szabályokat. Vezetőink nem tartották valószínűnek, hogy az Unióba történő belépés után egy ország visszavegyen az elkötelezettségeiből, ezért csak egyetlen eljárást hoztak létre az ilyesfajta problémák kezelésére. Ezt viszont (az EU szerződés 7. cikkét) olyan nehéz életbe léptetni, hogy eddig még egyetlen egyszer sem alkalmazták.

Mit szeretne elérni a Liberties?

Vannak olyan EU-s kormányok, amelyek elfogadták, hogy ki kell szélesíteni az Európai Unió fennhatóságát annak érdekében, hogy betartathassa a tagállamokkal a vállalt kötelezettségeiket. Így hozták létre 2014-ben a jogállamiság "keretrendszert". Ennek az eljárásnak a révén a Bizottság vizsgálatot indíthat és ajánlásokat tehet, ha egy tagállam súlyosan veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. A Liberties azt kívánja elérni, hogy a Bizottság következetesen alkalmazza ezt a jogi eszközt: ne csak Lengyelország, hanem Magyarország esetében is. Ezen kívül a Liberties szeretné, ha a Bizottság nem csak a bíróságok, hanem a jogállamiság és a demokratikus normák fenntartásában szerepet játszó többi intézmény elleni támadásokat is figyelembe venné, mint amilyen a média, az ombudsmanok vagy a civil szervezetek. A Liberties továbbá azt várja, hogy a Bizottság az EU-s törvényekre hivatkozva óvja az emberi jogi normákat, például a tőke szabad mozgásának elve alapján ne engedje, hogy a kormányzatok meggátolhassák a civil szervezeteket abban, hogy más EU-s országokból kapjanak adományt.

2015-től fogva a Tanácsban úgy nevezett "jogállamiság párbeszédet" rendeznek évente az EU-s kormányok, hogy ezzel is elősegítsék a jogállamiság védelmét. Mostani formájában azonban nem igazán hatékony ez a mechanizmus. A Liberties azt szeretné, ha mindegyik kormány emberi jogi teljesítményét megvitatnák, és valamennyien kapnának javaslatokat, amelyeket azután végre kell hajtaniuk. A Liberties szerint az Európai Parlamentnek is létre kellene hoznia a maga párbeszéd-rendszerét, amelynek révén bizonyos időközönként a nemzeti parlamentekkel egyenként áttekintenék az adott ország kormányának emberi jogi teljesítményét.

Hosszabb távon a Liberties szerencsésnek tartaná egy olyan, rendszeres ellenőrzésekért felelős, egységes monitoring eljárás felállítását, amelynek alapján valamennyi EU-s országnak mind a Tanács, mind az Európai Bizottság és az Európai Parlament felé számot kellene adnia arról, hogy mit tesz az emberi jogok érvényesüléséért. Az ENSZ és az Európa Tanács eleve rendszeresen ellenőrzi az EU-s kormányokat. Nem arra van tehát szükség, hogy az EU is beszálljon ebbe, hanem, hogy az új eljárás révén nyomást gyakoroljon a tagállamokra, rászorítva őket a különféle ENSZ- és Európa Tanács-testületek által kiadott ajánlások végrehajtására. Végül pedig fontos volna, hogy az EU hajlandó legyen alkalmazni a 7-dik cikket a kormányzatok szankcionálására.

A nemzetközi nyomás természetesen önmagában nem elég arra, hogy a kormányokat rábírja a kötelezettségeik betartására. A Liberties szeretné, ha az EU országos szinten is támogatná a civil szervezeteket, hogy a lakosság megértse, miért fontosak a számára és miért szorulnak védelemre az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság. További részleteket közlünk e témával kapcsolatban a civil szervezetek szabadságának védelmével kapcsolatos munkánkról szóló következő cikkünkben.