Tech & Rights

Tömeges megfigyelés: továbbra is veszélyeztetettek az uniós polgárok jogai

Bár napvilágra kerültek bizonyos tények a tömeges elektronikus megfigyeléssel kapcsolatban, alig tettek valamit az uniós polgárok jogainak védelméért - közölték egy októberi határozatban a polgári szabadságjogok miatt aggódó európai parlamenti képviselők.

by PILP
Image: Ars Electronica - Flickr/CC content

Az Európai Bíróság döntése nyomán európai parlamenti képviselők arra kérik a Bizottságot, mielőbb álljon elő a "biztonságos kikötő" elvek valamilyen alternatívájával. A képviselők egyszersmind aggodalmukat fejezték ki több európai uniós ország megfigyelésre vonatkozó jogszabályai miatt.

Claude Moraes, a polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottság elnöke és a tömeges megfigyelés témájának előadója így nyilatkozott:

"Ezidáig az Európai Parlament folytatta le a legátfogóbb vizsgálatot Edward Snowdennek a tömeges elektronikus megfigyeléssel kapcsolatos kiszivárogtatásai nyomán. A jelentés nem csak, hogy az EU-s és az amerikai titkosszolgálatok által gyakorolt, válogatás nélküli tömeges megfigyelés azonnali leállítását indítványozza, hanem ütemtervet is javasol az e téren tervezett további lépésekre vonatkozóan. A vizsgálat óta egyértelművé vált, hogy valami nagyon nincs rendben a titkosszolgálatok és mások ténykedésével kapcsolatban. További lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az interneten is érvényesüljön a polgári szabadságjogok védelme."

A jelentés számba veszi, milyen lépéseket tett (vagy nem tett) az Európai Bizottság, más EU-s intézmények és a tagállamok a Parlament 2014 március 12-i, az EU-s polgárok tömeges elektronikus megfigyeléséről szóló határozatában megfogalmazott javaslatok alapján.

"Biztonságosabb" biztonságos kikötő

Az európai parlamenti képviselők üdvözlik az Európai Bíróságnak (EUB) a Schrem ügyben hozott október 6-i ítéletét, amely érvényteleníti a Bizottság döntését, miszerint a "biztonságos kikötő" kellőképpen szolgálja az EU-s polgárok adatainak védelmét az USÁ-nak történő adatszolgáltatás során, alátámasztva a Parlament régóta fennálló aggodalmait a megállapodással kapcsolatban. A képviselők szerint a Bizottságnak haladéktalanul intézkednie kell annak érdekében, hogy "biztosítsa a megfelelő védelmet", mégpedig az EU-ban garantált védelem szintjével azonos mértékben.

A képviselők tiltakoznak amiatt, hogy a Bizottság nem részesítette hivatalos támogatásban a Parlamentet a "biztonságosabb" biztonságos kikötőre vonatkozó 13 javaslatukkal kapcsolatban, és hangsúlyozzák, hogy "sürgőssé vált, hogy a Bizottság tájékoztasson a tárgyalások eddigi eredményeiről, valamint arról, milyen módon befolyásolja az ítélet a tárgyalások további menetét".

A képviselők továbbá arra kérik a Bizottságot, "haladéktalanul" jelezze, milyen alternatívái merültek fel a "biztonságos kikötő" elveknek, és hogyan "befolyásolja az ítélet" a személyes adatoknak az USÁ-nak történő átadását szolgáló másfajta eszközök megválasztását, és minderről adjon jelentést a 2015-ös év végéig.

Azonnali lépésekre van szükség, vagy számolni kell a következményekkel

Az európai parlamenti képviselők szerint a Bizottság "mindezidáig elégtelen" választ adott a Parlament 2014-es határozatára ahhoz képest, milyen súlyú tények kerültek napvilágra a tömeges megfigyeléssel kapcsolatban. Azt állítják, "továbbra is veszélyeztetettek az EU-s polgárok alapvető jogai", és "alig tettek valamit e jogok teljes körű védelméért".

Arra kérik a Bizottságot, "legkésőbb 2015 decemberéig tegyenek lépéseket a határozatban megfogalmazott felszólításoknak megfelelően", fenntartva "a jogot, hogy kötelezettségszegés megállapítására irányuló eljárást kezdeményeznek, vagy felfüggesztik a Bizottság bizonyos költségvetési forrásait, amíg nem válaszol érdemben valamennyi ajánlásra".

Több EU-s tagállammal kapcsolatban merültek fel aggodalmak

Az európai parlamenti képviselők aggodalommal figyelik "egyes tagállamoknak", így Franciaországnak, az Egyesült Királyságnak és Hollandiának "a hírszerzési szolgálatok megfigyelési jogkörének kiszélesítésére irányuló közelmúltban hozott jogszabályait". Ezen felül az EU-n belüli távközlési és internetes forgalomnak a BND német külföldi hírszerzési hivatal és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) együttműködése jegyében történő megfigyelésével kapcsolatban kitudódott tények is aggodalommal töltik el a képviselőket.

A bizottság az amerikai oldalt illetően üdvözli az NSA általi tömeges megfigyelés korlátozására irányuló közelmúltbeli jogalkotói és bírósági döntéseket, így az USA FREEDOM (amerikai szabadság) törvény elfogadását és a Második Körzet Fellebbviteli Bíróságának a NSA telefonos adatforgalom gyűjtési programjára vonatkozó ítéletét. Egyszersmind ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy "ezek a döntések főként amerikai személyekre vonatkoznak, miközben az európai uniós polgárok helyzete mit sem változik".

A visszaélések bejelentőinek védelme

Az európai parlamenti képviselők sajnálattal állapítják meg, hogy a Bizottság nem reagált a Parlamentnek arra a kérésére, hogy végezzenek kutatást egy átfogó, "a visszaélések bejelentőinek védelmével foglalkozó európai programról", és arra kérik a Bizottságot, hogy legkésőbb a 2016-os év végéig adjanak ki közleményt ezzel kapcsolatban.

A határozat végül egy nagyobb fokú informatikai függetlenséget lehetővé tévő európai stratégia kialakítását kezdeményezi az informatikai biztonság és az online felületeken a magánélet védelmének fokozása érdekében, valamint hangsúlyozza, hogy a hírszerzési tevékenység valódi demokratikus ellenőrzésére és az USA iránti bizalom újraépítésére volna szükség.