Miután az EU frissítette a kettős felhasználású termékekre vonatkozó szabályozást, közös állásfoglalást adott ki a Coalition for Civil Liberties and Rights (Szabadságjogi és Emberi Jogi Koalíció) és egy sor másik szervezet: Access Now (Azonnali Hozzáférés), Amnesty International, Bahrain Center for Human Rights (Bahrain Emberi Jogi Központ), Digitale Gesellschaft, Elektronisk Forpost Norge (EFN), Foundation for Information Policy Research (Tájékoztatáspolitikai Kutatási Alapítvány), International Federation for Human Rights (Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség), Privacy International és Riporterek Határok Nélkül. A nyilatkozatban hatékonyabb emberi jogi garanciákat és a biztonsági kutatás alóli mentesség feltételeinek egyértelműsítését követelték.
A kettős felhasználású technológiák szabályozása
Az NGO-k üdvözölték az Európai Bizottságnak azt a 2016 szeptemberében bemutatott javaslatát, amelyik korszerűsítette a kettős felhasználású termékek exportjának szabályait. Ezek olyan áruk, szoftverek és technológiák, amelyek egyaránt alkalmazhatók civil és katonai célokra és/vagy hozzájárulhatnak a tömegpusztító fegyverek elterjedéséhez.
A szervezetek rámutattak, mennyire fontos kitartani a javaslat mellett, amíg az keresztül nem megy az Európai Parlamenten, majd terítékre nem kerül a háromoldalú tárgyalásokon.
"A mostani formájában az EU nem képes megóvni számtalan aktivistát, jogvédőt, újságírót és hétköznapi felhasználót az internetes megfigyelési technológiák káros hatásaitól", közölte Lucie Krahulcova, az Access Now EU-s szakpolitikai munkatársa. "Örömmel fogadjuk a Bizottságnak a törekvését arra, hogy felhívja rá a figyelmet, milyen hatással jár ez a technológia a szólásszabadságra és a magánélet védelmére nézve, és elvárjuk, hogy valamennyi EU-s intézmény támogassa a javaslatot.
Négy fő pont
A szervezetek üdvözlik a jelenlegi uniós rendszer megerősítésére tett lépéseket, ugyanakkor úgy találják, hogy a szabályozás csak akkor hozhat érdemi változást, ha négy fő ponton sikerül javulást eszközölni:
- Erősíteni kell az emberi jogok védelmét és egyértelmű javulást kell elérni;
- A szabályozásnak minden vonatkozó megfigyelési technológiára ki kell terjednie;
- Nagyobb fokú átláthatóságra és alaposabb beszámoltatásra kell törekedni;
- Védeni kell a biztonsági kutatást és a biztonsági eszközöket.
Konkrétabban, a szervezetek töröltetnék a kriptografikus tételeket a listáról és nem engednének felvenni más tételeket, például kriminalisztikai eszközöket, ha az nehézségeket támasztana a biztonsági kutatással szemben. Állásfoglalásukban amellett érvelnek a szervezetek, hogy a titkosítás nélkülözhetetlen a felhasználók, cégek és kormányok biztonsága szempontjából, amihez a kommunikáció és a rendszerek egységének általános megőrzésére van szükség.
'Sötét ipar'
A fokozott sajtófigyelem mellett egyre nagyobb tudatosság övezi Európában és azon kívül az internetes megfigyelési technológiák vitákat kavaró fejlesztését. Miként azt Marietje Schaake európai parlamenti képviselő korábban kijelentette, "egy igencsak szürke, átláthatatlan és sötét iparággal van itt dolgunk".
Ezt a megállapítást a De Correspondent jelenleg zajló Security for Sale (Eladó a biztonság) elnevezésű, mélyreható kutatása, valamint az Al Jazeera "Spy Merchants: What is electronic surveillance?" (Kém-kereskedők: Mi az az elektornikus megfigyelés?) című vizsgálata is alátámasztja.
"Nem arról folyik a vita, hogy mire van szükség. Az ENSZ Üzleti és emberi jogi vezérelvei alapján az EU-s tagállamoknak a felelősségük olyan törvényeket hozni, amelyek révén a cégek a tagállamok emberi jogi kötelezettségeinek megfelelően működnek", mondta még Krahulcova.