Az Európai Unió már 2003-ban rendelkezett a harmadik országbéliek bevándorlásáról, ám továbbra is problematikus a bevándorlási eljárások alkalmazása és következetessége a tagállamokban. Az egyik legégetőbb, az Európai Bizottság által tárgyalandó kérdés arra vonatkozik, hogy az EU egyes tagállamai különféle módokon értelmezik és alkalmazzák az uniós irányelveket. A Bizottság jelenleg konzultációt folytat a vonatkozó gyakorlat szabványosítását célzó iránymutatásról. A megbeszélésen a Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) is részt vesz.
"Szerintünk túl szűken értelmezi a család fogalmát a megbeszélés tárgyát képező iránymutatás" - jelentette ki a HFHR ügyvédje, Małgorzata Jaźwińska. - "Például egy külföldi nem kérhet átmeneti tartózkodási engedélyt felnőtt családtag , azaz egy anya, apa vagy nagyszülő számára."
A HFHR eddigi tapasztalatai alapján azok, akiknek módjukban állna élni a családegyesítési jogukkal, különféle kulturális okokból inkább meg sem próbálkoznak ilyesmivel. "Ha időközben egyik-másik gyermekük felnő, már úgysem tudják újraegyesíteni az egész családot" - magyarázza Jaźwińska. "Ezért a szülők gyakran kényszerülnek választásra a gyermekeik, vagy egy gyermek és a házastársuk között."
Különösen gyorsan és hatékonyan kell eljárni akkor, ha egy tagállam csak a szülők és kiskorú gyermekeik újraegyesítését engedi. Hiszen ha az elhúzódó eljárás ideje alatt nagykorúvá válik a gyermek, a hatóságok gyakorlatilag megfosztják a kiskorú gyermeket a családegyesítés jogától.
"Nehezíti a családegyesítési eljárást igénylő külföldiek helyzetét az a követelmény, hogy valamennyi szükséges dokumentummal rendelkezniük kell ott, ahol benyújtják a kérelmet" - folytatta Jaźwińska. A HFHR kezdeményezi, hogy ne csak a célországban, ahol már tartózkodik családtag, hanem az adott ország külföldi diplomáciai és konzuli hivatalaiban is be lehessen adni a dokumentumokat.
A HFHR ugyanakkor támogatja a Bizottság álláspontját azzal a követelménnyel kapcsolatban, hogy a családegyesítést kérelmező családtag állandó, illetve rendszeres jövedelemforrással rendelkezzen. A Bizottság szerint ugyanis nem csak a rendszeres jövedelmet kell idesorolni - ahogy az a nemzeti törvényekben szerepel -, hanem a korábban felhalmozott magántőkét is.
Lengyelország Idegenrendészeti Hivatalának nyilvántartása szerint 2012-ben mindössze három menekült illetve oltalmazott státuszú személy kérelmezett családegyesítést, 2013-ban és 2014-ben pedig egy sem.