Az Európai Unió Bírósága nemrég tette közzé a BestWater International GmbH v Michael Mebes és Stefan Potschügyben hozott döntését. Az állásfoglalás arra vonatkozik, sérti-e a szerzői jogokat, ha valaki egy harmadik fél szerzői jogokkal védett videóját keretezéssel beágyazza a saját web-oldalán.
Az eset a vízszűrőket gyártó BestWater International és a cég egyik versenytársának dolgozó két független kereskedelmi ügynök, Michael Mebes és Stefan Potsch vitájából bontakozott ki. A cég gyártott egy rövid reklámfilmet a környezetszennyezésről és annak lehetséges káros hatásairól az ivóvízkészletre nézve. A videót, állítólag a BestWater beleegyezése nélkül,2010-ben töltötték fel a YouTube-ra. Az ügynökök ezután keretezéssel a saját weboldalaikon is közzé tették a filmet. Az ilyen eljárás lényege, hogy a harmadik fél tartalmát, anélkül, hogy feltöltenék vagy tárolnák, keretbe foglalják, hogy a saját oldalukról is elérhetővé váljék.
A szerzői jogok és az információs társadalomban létező hasonló jogok bizonyos vonatkozásainak harmonizálásáról szóló 2001 májusi uniós irányelv (az INFOSOC-irányelv) szerint egyedül a szerzőknek áll jogukban engedélyezni vagy tiltani az alkotásuk bármilyen módon történő nyilvánossá tételét. A német bíróság nem tudta megállapítani, sérti-e a szerzői jogokat, ha valaki keretezéssel a saját weboldalára beágyazza másvalakinek az alkotását, ezért kikérte az Európai Unió Bíróság (EUB) előzetes állásfoglalását.
Újabb közönség
A bíróság úgy döntött, az adott esetben nem számít, hogyan töltötték fel a YouTube-ra a szóban forgó anyagot. Az a kulcskérdés, beágyazhat-e bárki keretezési eljárással szerzői jogvédelem alá tartozó videót a saját weboldalára. A válaszhoz azt kell megtudni, hogy a kérdéses anyag egy újabb közönséghez jutott-e el. A bíróság felidézett egy korábbi ügyet, ahol igen hasonló volt a vita tárgya, azzal a különbséggel, hogy ott nem keretezésről, hanem hiperlinkekről volt szó (sajtócikkekhez vezető, klikkelhető linkek elhelyezéséről valaki weboldalán). Abban az esetben a bíróság megállapította, hogy a weboldalon közölt alkotás mindenki számára elérhető volt, aki az oldalra látogatott, és mivel nem korlátozták a weboldal hozzáférhetőségét, gyakorlatilag bármelyik internet-felhasználó láthatta. Ennélfogva "a kérdéses alkotásoknak egy klikkelhető linkkel történő elérhetővé tételével" az adott alkotások nem kerültek egy újabb közönség színe elé, vagyis nem sérültek a szerzői jogok. Ennek a precedensnek a nyomán, a BestWater-ügyben született ítélet szerint, a kérdéses alkotás nem jutott el egy újabb közönséghez, hiszen ahhoz az oldalhoz, ahová a link elvezet, eleve szabad hozzáférése volt minden Internet-felhasználónak.