Tech & Rights

Rendszeresek az emberi jog sértések az Európa Tanács elnökséget vivő Azerbajdzsánban

Az Európa Tanács soros elnökségét betöltő Azerbajdzsánra rájár a rúd az emberi jogok sorozatos megsértése miatt. Múlt hónapban az Emberi Jogok Bírósága ítéletében kimondta, hogy a kormány megsértette egy politikai elítélt alapvető emberi jogait.

by Polish Helsinki Foundation for Human Rights

Május óta, hat hónapon keresztül Azerbajdzsán az Európa Tanács elnöke. Sajnálatos módon a demokrácia és az emberi jogok érvényesítése igen eredménytelen az országban. Bakui NGOk szerint még mindig több mint száz politikai elítéltet tartanak fogva Azerbajdzsánban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága május 22-én az egyik elítélt, Ilgar Mammadov, a "REAL" ellenzéki mozgalom vezére ügyében hozott ítéletet.

Mammadov jelöltetni akarta magát a 2013 novemberére kitűzött elnökválasztáson. 2013 januárjában lázadások törtek ki a Bakutól északra fekvő Ismailiában. Vezető politikusok és a helyi hatóságok képviselőinek vagyona ment tönkre, a gyújtogatásoknak sokminden áldozatul esett (a helyi szálloda is a lángok martaléka lett). A média szerint a tömegek indulatát egy autóbaleset váltotta ki, melyet a munkaügyi miniszter fia okozott. Mammadov ellátogatott Ismailiába, és az ott látottakról beszámolt a blogján. Azt állította, az emberek a korrupció és a nepotizmus elleni tiltakozásul vonultak ki az utcára. Hivatkozott a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium weboldalán közzétett információra, miszerint a leégett hotel korábban a munkaügyi miniszter fiáé volt. A blogbejegyzésre felfigyelt a média, miközben a minisztérium honlapjáról egy órával azután, hogy felrakták, lekerült a hír.

A Belügyminisztérium és a Főügyészség 2013. január 29-i közös hivatalos sajtóközleményében azzal vádolta Mammadovot, hogy tetteivel politikai és társadalmi zavart akart kelteni az országban, és tudatta, hogy „törvénytelen cselekedetei” miatt nyomozást indítanak. Mammadovot bevitték az ügyészségre, ahol kihallgatták azzal kapcsolatban, milyen mértékben vett részt a zavargásokban. Az eljárás során két tanú - mindketten ismaliai lakosok - azt vallotta, hogy Mammadov rábeszélésére dobálták meg kövekkel a rendőröket. Mammadov tagadta a vádat, a bizonyítékot pedig koholmánynak nevezte. 2013 februárban letartóztatták és azzal vádolták, hogy tevőlegesen részt vett a lázadás előkészítésében és végrehajtásában. Két hónap múlva arra módosították a vádat, hogy erőszakot követett el egy rendőrtiszttel szemben, és a rendőrség embereinek egészségére és életére veszélyes tetteket hajtott végre. 2013 őszén a választási bizottság arra hivatkozva, hogy hamisított aláírásokkal adta le az ajánlószelvényeket, törölte Mammadov nevét az elnökjelöltek listájáról. 2014 márciusban hét év börtönbüntetésre ítélték. Az ítélettel szembeni fellebbezésére a mai napig nem kapott választ.

Mammadov ezután nyújtott be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságánál a szabadsághoz és biztonsághoz való jogának (az Egyezmény 5-dik cikke) sérelme miatt, mivel ok nélkül tartóztatták le. Hivatkozott még az Egyezmény 6 § 2 paragrafusának megsértésére is (az ártatlanság vélelme) a belügyminisztérium és az ügyészség sajtóközleményét illetően, mely szerint ő szándékosan zavargásokat kívánt kelteni. Továbbá, a 18-dik cikk (jogkorlátozás) vonatkozásában azt állította, politikai okokból tartóztatták le, kifejezetten azért, hogy ne indulhasson el az elnökválasztáson.

A Bíróság ítélete megerősítette, hogy a Mammadov által megnevezett sérelmek valóban megtörténtek. A bírák hangsúlyozták, hogy Mammadov elenzéki politikus, aki a kampány során nyíltan bírálta a kormányt; hogy egy nappal a lázadás kitörése után, mikor már a rombolás nagy része lezajlott, érkezett Ismailiába, vagyis nem vehetett részt az előkészületekben; hogy a kormány nem tudta alátámasztani, hogy az alsóbb bíróság bármit is tett volna Mammadov vádpontjainak kivizsgálása érdekében vagy azért, hogy rábizonyítsa a bűnösségét; és hogy az ítélkező bíróság egyszerűen átvette az ügyészség érveit, amikor Mammadovot bűnösnek nyilvánította. Az EJEB többek között azt a következtetést vonta le, hogy a Mammadov bűnösségét taglaló sajtóközlemény kétségtelenül megsértette az ártatlanság vélelmét. A Bíróság úgy látja, Azerbajdzsán kormányának nyilvánvalóan az volt a célja, hogy elhallgattassák és megfenyegessék Mammadovot a kampány finisében. Letartóztatása ezért sérti az Egyezmény 18-dik cikkét az 5-dik cikk vonatkozásában. Az azerbajdzsáni kormánynak 20 000 eurós kártérítést kellett fizetnie Mammadovnak.

Nem árt felidézni ezt az esetet az első lengyelországi demokratikus választások évfordulójára rendezett ünnepségek idején. Nem egy olyan tagországa van az Európa Tanácsnak, amelyik igényli a támogatásunkat, szüksége van nemzetközi nyomásra a demokratizálódásért folytatott küzdelemhez. Miközben Azerbajdzsán követendő példaként kellene, hogy szolgáljon, csak ezen a héten két társadalmi aktivistát ítéltek el, három illetve öt év börtönbüntetésre.