Tech & Rights

#MeAndMyRights: Hogyan alkalmazzuk az Alapjogi Chartát?

Az EU-nak nem erőssége a határain belül történt emberi jogsértések elleni fellépés, ugyanakkor, ha úgy érzed, hogy az EU vagy valamelyik tagország megsértette az Alapjogi Chartát, lehetőségedben áll tenni ez ellen.

by Israel Butler
#MeAndMyRights sorozatunk előző részében az Alapjogi Chartát mutattuk be. Most azzal foglalkozunk, hogyan alkalmazhatod a Chartát az EU területén elkövetett emberi jogsértések elleni fellépéshez.

Mint magánszemélynek, többféle lehetőséged van a Chartára támaszkodni. Ha úgy gondolod, hogy az EU vagy valamelyik uniós tagország az uniós törvények alkalmazása során megsértette a Charta rendelkezéseit, tegyél panaszt.

Panasztétel

Az országodban érvényes szabályozás szerint (és attól függően, a kormányod mennyire drágította meg vagy lassította le a jogi eljárások indítását), felmerül a lehetőség, hogy bíróságra vidd az ügyedet. A nemzeti bíróság megítélheti, valóban sérültek-e a Chartában foglalt jogok, vagy szüneteltetheti is az ügyet, hogy kikérje az EU Bíróságának véleményét az esetről.

Az Európai Bizottsághoz is fordulhatsz a panaszoddal, amelyet esetleg ki fognak vizsgálni. Nincsen ebben semmi furcsa. A Bizottság felel azért, hogy az uniós tagállamok betartsák az EU törvényeit, még ha kissé visszafogottan viselkedik is ez a testület, amikor emberi jogi kérdésekről van szó.

Megteheted, hogy az Európai Ombudsmant keresed fel a panaszoddal, aki kifejezetten az EU-val kapcsolatos panaszokat vizsgálja ki. Fordulhatsz még az Európai Parlament Petíciós Bizottságához, amely testület az uniós tagállamokkal kapcsolatos panaszokkal foglalkozik.

A kormányom nyilvánvalóan megsértette az emberi jogokat azzal, hogy pl.:

  • menesztette a Legfelsőbb Bíróság bíráinak felét
  • betiltotta a nyilvános tiltakozást
  • vízbe fojtotta az összes kismacskát
  • kormány-közeli oligarcháknak adta oda az összes televíziós és rádiós csatornát

Miért nem tesz semmit ezek ellen az EU?

Az EU-nak láthatólag nem erőssége a tagállamokban elkövetett emberi jogsértések elleni fellépés. A világ más részein szereti kioktatni az egyes országokat azzal kapcsolatban, miért nem tesznek többet az emberi jogokért (kivéve, ha ezzel megbolygatná a kereskedelmi kapcsolatokat), és nem engedi meg, hogy olyan országok is az EU tagjaivá váljanak, amelyek nem teljesítenek bizonyos, emberi jogokkal kapcsolatos elvárásokat.

Ám amint egy ország csatlakozik az EU-hoz, nincs más dolga, mint hogy betartsa az EU törvényeit. És bár az Európai Unióról szóló szerződésben az áll, hogy az EU a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok értékeire "épül", ez nem minősül törvénynek. Mindössze állásfoglalásról van szó, amiről az EU és némelyik tagállama szeretné, ha igaz volna.

Az EU az emberi jogok egy részét törvénybe iktatta. Uniós törvények tiltják például a diszkriminációt és a gyűlölet bűncselekményeket, védik a menedékkérőket, a személyes adatokat, a bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatainak jogait és a vádlottak jogait a bűnügyi eljárásokban.

Szégyen

Ám még ha van is rá bizonyíték, hogy valamelyik ország megsértette ezeket a szabályokat, elég ritka, hogy az Európai Bizottság bíróság elé citálja az illető kormányt. Érdekes módon, amikor kereskedelmi szabályok vagy a szabad verseny megsértéséről van szó, a Bizottság nem átall bírósági eljárást indítani.

Úgy tűnik viszont, az uniós országok nagyon szégyellik, ha az EU megrója őket az emberi jogok megsértéséért. Ilyenkor a Bizottság is zavarban van, amiért másokra szégyent hozott.

Bár a bizottsági tagok elvileg függetlenek a nemzeti kormányoktól és az uniós értékek védelmére esküdtek fel, előfordulhat, hogy nem szívesen szavazzák meg az országuk elleni bizottsági intézkedéseket. Végül is egy ilyen bizottsági állás többnyire öt-tíz évig tart, és a biztosoknak nem mindegy, hogyan alakul majd az otthoni politikai pályafutásuk, miután maguk mögött hagyják Brüsszel fényeit.

Azért van remény. Az utóbbi két év eseményei arra engednek következtetni, hogy nagyobb tartása lett a Bizottságnak. Például sokéves nyomásgyakorlás hatására végre eljárást indított (2014-ben) a Cseh Köztársaság és (2015-ben) Szlovákia ellen a roma tanulók oktatási szegregációja miatt. A testület 2015 decemberében Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás a menedékjog kirívó megsértése miatt, 2016 januárjában pedig az Alkotmánybíróságot és a média függetlenségét veszélyeztető lengyelországi reformok ügyében indít vizsgálatot.

#MeAndMyRights